Seite - 23 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

23 három síremlék látható. Jobbra Hedvig királynőé, Jagelló László feleségeé, balra Krakónak egy XVII. századbeli püspökéé, középütt pedig egy remek alkotású érczdombormű, Jagelló Frigyes bibornok (meghalt 1503) emléke, a mely aligha nem Vischer Péter munkája. A székesegyház történelmi nevezetességét és műbecsét azonban teljesen csak akkor méltányolhatjuk, ha sorrajárjuk a hajó körűi álló hét oldalkápolnát is. A jobboldali elsőben két király márványemléke van, a melyek egyikét Veit Stoss vésője alkotta, továbbá két sajátszerű festésű szárnyasoltár. De ezen kivűl figyelemre méltók benne még a XV. század második feléből s rutén festőktől való falképek is. A következő kápolnákban különféle műizlésű alkotásokat látunk. Az egyikben Thorwaldsennek egy Krisztusa, majd egy márványból faragott nőalak tűnik szemünkbe, a melynek a mása a firenzei Santa Croce templomban van. A fő hajó falain és pillérein a XV. század nevezetes férfiainak álló vagy fekvő alakjai látszanak szinte megelevenedni, a mely síremlékek a csúcsíves építés korának hagyományos Ízlésétől a renais- sance sokkal élénkebb műformáihoz való átmenetet mutatják. Tovább a Wasa-kápolna következik, a melynek belseje sírfölíratokkal és nehézkes díszítéssel van tűlságig elhalmozva, a külseje azonban a Zsigmond kápolna nemesb izlésű alakját utánozza. Emezt régóta a renaissance művészetnek az Alpesektől éjszakra látható legszebb emlékeűl ismerik. E kápolnát az olasz Berecci Bertalan építette 1518 és 1530 közt, a ki e művében egész művészi képzelő és alkotó erejét kifejtette. A díszítmények- ben a mythologia alakjait a lengyel lovagkor hőseivel kapcsolatban ábrázolta s oly ékítéseket teremtett, a melyeket nem csupán krakói, hanem egyéb művészek is utánzásra méltó mintáknak ismertek el. A kápolna Öreg Zsig- mond (1506—1548) költségén épült s ő alapította a benne lévő ezüst szárnyasoltárt is. Ma benne pihennek az ő és a fia, Zsigmond Ágost, meg a leánya, Anna, az utolsó Jagello-sarj, Báthory István nejének hamvai. Mind a három a kápolna sírboltjában van eltemetve, díszes vörös márvány síremlékeik pedig (olasz művészek alkotásai) fönn a kápolnában állanak. A többi kápolnákban, valamint az oldalhajók és a szentély falai mentén is szobor szobor mellé és síremlék síremlék után sorakozik. Itt áll a majdnem egészen meztelenül ábrázolt Potocki Wladymir, Thorwaldsen vésőjének műve; amott egy gyönyörű késő-gót síremlék, a Nagy Kázméré (meghalt 137°) következik. A vörös márványkoporsó, melyet köröskörül domborművű alak ócskák díszítenek, oszlopocskákon álló szép mennyezet alatt nyugszik.