Seite - 28 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

28 és szép, de a legtöbbje ma pusztúlófélen van. A legismertebb közűlök egy a XIV. század végéről való csarnokszerű épület, a melyet azonban a XVI. században kivűl-belűl átalakítottak. Szép kovácsolt vas baldachinja s a falakon gazdag renaissance díszítmények és sok szép sárgaréz karosgyertyatartója van. A jobbára zsidók lakta városrész közepette azonban igen díszes keresz- tény templomok is emelkednek, a melyek évekkel ez előtt még nagyobb számban voltak. A legkevesebbet tartott, meg az egyházak közül eredeti jellegéből a Szent Mihály-templom („am Felschen"), a hol 1079-ben Szilaj Boleszláv király Szent Szaniszló krakói püspököt agyonütötte. Itt volt több történetíró véleménye szerint az eredeti székesegyház. Ma azonban a régi templom helyén egy XVIII. századbeli építmény áll. Közelében van a Szent Katalin-templom, Krakónak talán legszebb csúcsíves épülete, de mindenesetre a leggazdagabb mindenféle stílszerű ékítményben. Alapítója Nagy Kázmér volt. A főhajó tűzvészek által elpusztúlt boltozatát utóbb az eredetit utánzó faszerkezettel pótolták. Itt is számos síremlék van, valamint érdekes régi szárnyas oltárképek meg a XV. századból való nagy becsű szövetek láthatók. Nagy Kázmér fogott állítólag e külváros még egy nagy templomának az építésébe; ez a „Corpus Domini "-egyház, a mely a XVII. századból való toronysisakjának, óriási bárok oltárának, renaissance izlésű kápolnáinak és rokokó díszítményeinek kivételével egészben még megőrizte eredeti merész csúcsíves jellegét. Krakó csendes, álomba merült város, a melyet ha nappal tüzetesebben végignéztünk, érdemes még egyszer éjszakának idején is bejárni. Naplemen- tétől kezdve a város épületének körvonalai az égbolt opálszerű hátterére élesebben rajzolódnak le s ilyenkor egészen új szépségek tetszenek föl rajtuk. Mikor pedig az ablakok mögött elalszanak a gyertyák s a hold ezüst fénye árad el a nagy Ring-téren, akkor a Boldogasszony-templom színes ablak- üvegein olyan titokzatosan szűrődik át az oltár előtt égő örökmécs pislogása, a tornyok mintha megnyúlnának s a házak alattuk mintha törpébbekké kuporodnának össze. A magasban álló vár is büszkébbnek és hatalmasabbnak tetszik. A történelmi emlékekben oly dús városba ismét visszatér mintegy a múlt idők élete. A kinek az ilyenek látására való szemei vannak, az előtt egyszerre megnépesedik a Jagello-féle könyvtár udvara s középkori diákok tarka tömegével telik meg; a Ring-téren pedig, a magában álló városház- tornya táján elvonúl előtte a díszmenet, melylyel 1525-ben Albert, a kereszt- urak világiasított nagymestere, Lengyelország uralkodójának hódolatát