Seite - 39 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

39 pusztúlófélen vannak, s nem sok idő múlva mái; csak az örmény székesegyház fogja e városrészt a maga különlegességében jellemezni, a hol valamikor az örmény gyarmat, a „lengyel kelet" tanyázott s az „Armenus crinitus, aromate divus", mint Acernus Sebestyén nevezi, fűszer-, szőnyeg- és gyöngy- kereskedését gondosan őrizve, magának itt hónától távol fióküzletet alapított. Az örmény templom és környéke mintegy párja a „rutén zugtf-nak, melyet A lembergi bernhardinus-templom. föntebb leírtunk. A templom kicsiny, egyszerű és besüppedt, de az idők folyamán szenvedett sok átépítés mellett is még mindig meglátszik rajta, hogy Lemberg egyik legrégibb imaháza. Építése idejéül a hagyomány Nagy Kázmér korát tartja s alkotója aligha nem a XIV. század vége felé élt Döring volt. Magán a templomon nem sok történelmi vagy művészeti érdekesség van, de egész környezetével, a melyhez az egészen örmény feliratos sírkő- lapokkal kirakott kis udvarok, a keresztfolyosó, a bejárati torony, az érseki palotához és az ú. n. „örmény banku-ba (a papság vezetése alatt állott zálogházba) vivő bolthajtások, végűi a szomszédos örmény apácza-kolostor