Seite - 40 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

40 tartoznak, — ez az egész épületcsoport így együtt véve igen hangúlatos képpé alakúi, mely a Lemberg múltját ismerőnek szemében a monda és a történelem csillogó fátyolával bevonva tűnik föl, de még az elfogúlatlan idegen sem lehet érzéketlen e sajátszerű ódon érdekességű és meglepően különös hajdankori emlékek vonzó bája iránt. A régi belvárosnak, melyet bástyák és várfalak öveztek, két állandóan élénk forgalmú fő ere van, melyek kicsinyben a bécsi Kärntner- és Rothenthurm- strasse másai. Ezek a Krakói- és a Halicsi-útcza, melyek valaha hasonnevű kapukkal záródtak. E kapuk voltak hajdan a város éjszaki és déli végpontjai; kelet felé a bernhardinusok, nyugatnak pedig a jezsuiták temploma zárta a várost. A mi e határokon túl van, az az új város, és az új szó itt a maga teljes értelmében veendő, minthogy a hajdani zsidó városrész, a „krakói ghetto" s néhány külvárosi templom kivételével, a melyek szintén a régibb múltból, többnyire a XVII. századból valók, majdnem valamennyi úteza a jelen században keletkezett, vagy került legalább teljesen új szabályozás alá. A XVIII. század vége felé a város bástyáit sétaútakká, a kapuk erődjeit pedig szabad terekké alakították át; így keletkezett a Hetman- és a Kormányzó- sétaút, a Halicsi-, a Krakói-, a Szentlélek- és a Mária-tér. Az új Lemberg a legútóbbi 25 év alatt bámúlatos gyorsasággal fejlődött, s a közlekedés és városrendezés ügye minden terén olyan haladást tett, a milyet a tespedés korszakának nevezhető 50-es években nemhogy remélni, de még csak sejteni sem mert volna senki sem. A közlekedést gátló Poltew folyó csúnya medrének beboltozása által szép széles, jól szabályozott terűlet, a Mária-tér keletkezett ; a Károly-Lajos-útczát, a mely Mária-térrel együtt Lemberg cityje, a pénz- intézetek, üzleti irodák, szállók s a legelőbbkelő boltok városrésze, kiszélesí- tették, egyenesre és arányosra szabták, úgy, hogy mai alakjában Berlin híres „Unter den Linden"-jéhez hasonlítható. Tágas, szellős útvonallá lett az Akadémia-útcza is. Az építkező kedv fölébredése az új korszakba esik, melyben az osztrák birodalom összes tartományainak nagyobb városai Bécs nagyobbításának és korszerű rendezésének vonzó példája után indultak, a mi Lemberget illetőleg a hatvanas évekkel kezdődött. A rokkantak házának kivételével, a mely színes téglából emelt, románféle jellegű, igazán pompás és nagyszabású, várszerű épület a híres Hansen alkotása, csak az a kár, hogy a város közepétől távol esik, — a legtöbb emlékszerű épülete Lembergnek ebben a korszakban keletkezett, így a műegyetem, a helytartóság palotája, az országház, a rutén papnevelő-intézet, az igazságügyi palota, a posta- és