Seite - 58 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

58 A csinos római katholiküS templonl, továbbá a domb tetején sfcepen fekvő basilianus kolostor és a Vele kapcsolatos görög katholikus egyház, valamint a görög izlésű Pokrowa (oltalom)-templom, szintén a starosta bőkezűségének emlékei. Ha még ezekhez számítjuk az 1652-ben alapított Domonkos-rendű kolostort, a Szent Miklós-templomot, a melynek a XVIII. századból való szép képei említendők, s végűi a Nagorzanka-külvárosban álló XVII. századi kis templomot : akkor még mindig nem soroltuk el ezen, mintegy 11.000 lakost számláló érdekes városka valamennyi nevezetességét. Nem kevésbbé érdekes magánál a városnál annak a környéke sem. Ha délen fölmegyünk a fensík tetejére, mindjárt egy régi bükkerdőben vagyunk. Itt figyelmünket egy kolostor romjai (az ú. n. régi basilianus monostoréi) ragadják meg, melynek omladékain százados fák tenyésznek. Lábunk alatt egy völgyszakadék tátong, melynek mélyén a csendes Strypa hullámai höm- pölyögnek. E mély vízmosás alig 100 méter széles, és majdnem függőleges, 60—7° méter magas vörös oldalfalai meglepőn szép látványt nyújtanak a kies zöld erdőség közepette. A messze nagy világon jártunkban láthattunk ugyan már valami ehhez hasonlót, még pedig sokkal nagyobbat is. Hisz az alattunk tátongó völgy tulajdonképen nem más, mint kicsinyített mása egy éjszakamerikai canonnak. Az Arkansas, a Yellowstone és sok más, kivált pedig a Colorado folyam ilyen meredek falú mély vízvájta völgyekben folynak. Igaz, hogy ez amerikai folyók partfalai több száz, sőt ezer méternyi magasságra is emelkednek, voltaképen azonban a podoliai folyók is ugyanezt a jelenséget mutatják, csakhogy kisebb mértékben. De így is lebilincsel bennünket a látvány nagyszerűsége. A magas hegységben ugyan, valamely kiemelkedő csúcson állva, természetesen sokkal mélyebb völgyeket és sokkal hatalmasabb szirtfalakat látunk, de azért ott mégis egészen másféle a hatás. Ott, á hol a hegyek magasak, egészen magától értődőnek tekintjük, hogy a hozzájuk tartozó völgyek mélyek. Hogy azonban itt egy sima, látszólag szakadatlan sík terűlet egyszerre csak egészen várat- lanúl mély szakadékot tár elénk, az valóban szerfölött meglepő. Az avatatlan könnyen valami szörnyű elemi katasztrófában vélhetné e jelenség okát s azt hihetné, hogy a földnek ki tudja milyen forradalma hasogatta így meg a kérgét; pedig igazában csupán a folyóvíznek alig észrevehetően működő ereje vájkálta így ki e talajt, s hozta létre az idők beláthatatlan során e nagyszerű jelenséget.