Seite - 63 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

I 63 Zaleszczykitől keletre Gródek helységnél a Szereth, UScie Biskuptenàì pedig a Niczlawa patak mély völgynyílásán kelünk át. Uscie Biskupietól nem messze újabb tájképi jelenség tűnik elénk, a mely a fensík felszíni alakulatával szemben igen felötlő. Valóságos dombvonal az, a mely az ép említett város és Sinków között az orosz Besszarábia felé húzódik át. Első tekintetre mindjárt meglátszik, hogy e domboknak semmi közösségük sincs a podoliai vízmosási földalakúlatokkal s hogy azokra mintegy rá vannak torlódva. E dombok az ú. n. szármát lerakódásokból állanak, tehát ama tavak hátrahagyott üledékei, a melyek e vidék őskori Az uryczi sziklák a stryji kerületben (Kárpát-vidék). beltengereinek részben édesvizekké való átalakúlása és lassanként való visszahúzódása korának emlékei. Hasonló valamit látunk tovább keletre is. Podkamién mellett Brody város közelében szép erdős dombsor kezdődik, a mely a Miodobory (Mézerdők) hangzatos nevét viseli és orosz területre, egészen Kamieniec Podolski környékéig húzódik át. Földtani tekintetben ez egy szármát mész-szirt, a mely bryozoák, serpulák és más kövűlt puha testűek héjaiból alakúit. Elértünk a Zbrucz folyó torkolatához, tehát az ország keleti széléhez, s itt egy keskeny félszigeten, a Dnieszter és a Zbrucz folyó mély vízvájta völgyei közt állunk. Néhány házból álló kis falucska, név szerint Okopy $w. Trójcy (A Szt. Háromság sánczai) koronázza igen festőien e félsziget ormát s egy hajdani kis földvár helyét jelöli.