Seite - 67 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

7 Térdig érő fűben gázolunk, és nem győzzük csodálni a Kárpátok gyönyörű növényzetét, mely mintha csak a mi kedvünkért díszítette volna föl magát legszebb virágaival. Helyenként egészen bele süppedünk a puha mohának vörös és fekete áfonyával tarkított szőnyegébe, vagy pedig meg- megcsusszanva a sziklát takaró gyepen, csak egy-egy havasi rózsában vagy illatos kakukfű bokrocskában kapaszkodhatunk meg. Végre a Paraszka csúcsán (1.271 méter), a hegyláncz legmagasb tetején vagyunk, és a kilátás, melyet innen élvezünk, dúsan jutalmaz bennünket a fölmászás keserves fáradságáért. Milyen gyönyörű látvány! Dél felé a hegylánczok és csúcsok egész tengere hullámzik, a melyek közül a legtávolabbiak már Magyarország- A Czarnahora hegyláncz Peczenizyn felől. hoz tartoznak. Az egészet fenyves őserdő sötétzöld bársony palástja fedi, melyet az Opor folyó kék szalagja szeg be, a belé ömlő patakok ezüst zsinórjai pedig gazdagon sujtásoznak. Mélyen alattunk éjszakra az alacsony előhegyek látszanak, melyeken át a szép Stryj folyó tör magának útat, mögöttük pedig a beláthatatlan távol ködébe vesző síkság mezői, falvai és erdőfoltjai következnek. Egész világosan föltetszik a podoliai fönsik meredek széle is, sőt tiszta időben messzelátóval a mintegy 94 kilométernyire lévő Lemberg fölötti Ferencz-József-hegy is fölismerhető. Valóságos domború térkép terűi el előttünk, melynek részleteit egy pillantásra áttekinthetjük. A Keleti Kárpátok hegy- és vízrajza különben is igen egyszerű. Egyközű, összetorlódott, éjszaknyugatról délkeletnek csapó hegy vonalakat látni, melyek közül a legkiemelkedőbb a magyar határon, 9*