Seite - 71 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

71 pánczélozott vadkan is előbukkan, s nagyságával és alattomosságával mesés rémalakként rettegteti a kezdő vadászt. A völgyben fekvő kies mezővároskát nyaranta sűrűn látogatják a főváros lakói, öt évszázaddal ezelőtt e vidék még egészen lakatlan őserdő volt. Csak 1397-ben kapott itt két oláh Jagelló László királytól engedelmet két helység alapítására, és ez időtől kezdődik e hegyvidék betelepítése. Skole mögött a völgy ismét szűkebbre szorul. A hegységnek már többször említett hatalmas főlánczolatát a természet óriás ereje itt áttörte, s a rohanó Opor vaskos homokkő sziklák közt tódul át e résen. A skolei nagy uradalom tulajdonosának kastélya és nagyszabású fűrészmalma előtt Kosów. robog el a vonat Swiatosíaw községen át Hrebenów állomásra. A fenyvesek szakadatlanúl kisérnek bennünket útunkon ; csak SiaiuskónàX csökken a vidék kiessége, mert ott a környék hegyei már kopárok. 650 méternyi tengerszín fölötti magasságban éri el a vaspálya íawoczne galicziai határállomást. A legközelebbi Beszkid állomás ugyan még szintén a galicziai félen van, de már a magyar vasútak kezelőségébe tartozik. A határ-lánczolat, mely Galicziában majdnem mindenütt az ismeretlen eredetű „Beszkid44 nevet viseli, e helyütt csak mintegy 900 méter magas. A Lawocznétól a határig merész pályaíveken és magas hidakon menő út a gyönyörű hegyvidék folytonos változatossága miatt igen érdekes. 1.743 méter hosszú alagúton át jutunk a Beszkidek másik oldalára, a hol az áldott magyar földet üdvözöljük.