Seite - 100 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

100 csupán egyetlen domb alakúit a San folyó torkolata közelében. A felső kréta- márga csak a legmélyebb bevágások legalján mutatkozik, mint a többi rétegek talapzata; a miocaen kőzetek pedig részint szétrombolódtak a jég- tömegek mozgásától, részint mélyen el vannak temetve a jégárak sodrottá homok és kőtörmelék alá. A földkérget alkotó nagy képződménysor összes többi tagjai teljesen hiányzanak itt. Ezért aztán nem csoda, ha a táj minden- felé unalmasan egyhangú. „A homok mögött egy kis pagony, a pagony mögött megint homok", — így jellemzi tréfásan, de azért a valósághoz egészen híven e vidéket a lengyel közmondás. Lembergtől néhány mérfölddel éjszakkeletre és Zolkiewtől keletre Kamionka Strumilowa környékén jutunk a Bug felső vidékének legjellem- zőbb területére. Erdő és mocsár, közben-közben homok, ez minden, a mit e lapályon látni. Csak a szenvedélyes vadász szánja rá magát, hogy az országúttól távol eső, szinte vízen úszó erdőkbe behatolni merészkedjék. A borongó fényű, a mondákban gyakori éger és a kísértetiesen fénylő fehér nyir alkotják az erdőállományt. Csak messzebb nyugaton, Rawa ruska mögött teszi kissé változatosabbá az idáig oly siváran egyhangú képet a lemberg- tomaszówi domblánczolat. Még ugyan itt is lépten-nyomon kisér bennünket a homok és a sok unalmas fenyves, a dombok seift igen magasak, meg aztán nem is épen valami festőiek, de legalább száraz lábbal járhatunk s a halmok tetejéről egy kissé körűitekinthetünk a tájon. A dombok földtani szerkezete, melyet a vízmosások és kisebbfajta bányák láttatnak, csak kevés ideig köti le figyelmünket. Legalúl a felső krétamárga a többinek a talprétege, melyen a miocaen kőzetek, legfőkép homokfajták és zöldes anyagok feküsznek; ezek több helyütt (igy Potylicz, Siedliska, Lubycza mellett) fejtés alatt állanak és ipari czélokra, kőedény- gyártásra használtatnak. Itt-ott kisebb barnaszén-telepek is mutatkoznak, melyeket egyes kisebb bányákban ki is aknáznak. A legérdekesebb és a tájkép alakúlatára tényleges hatással lévő képződ- mény az özönvizi hordalék. Látunk talp- és homlok-morénákat agyagtorlatok és jégár-sodorta törmelékhalmok aljában, nemkülönben kvarczitból, gránitból, gneiszből és dioritból, stb. álló vándorsziklákat. Mindezek nagyobb részt finnországi erdetűek. Vannak továbbá hosszan elnyúló homok- és törmelék- halmok. A több kilométernyi szélességű domblánczolaton átkelvén, a San és a Visztula folyók vidékén vagyunk. Nagy kiterjedésű mély lapály ez, a