Seite - 106 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

106 a távolban a Kosciuszko-domb, s lábainál a leáldozó nap fényében a gyö- nyörű Wawel bástyái és a tisztes ódon királyi székváros tornyai ragyognak. Csak még pár pillanat, és benn vagyunk a krakói nagyherczegség területén. A krakói nagyherczegség . — Kicsiny, körülbelül 1200 négyszögkilo- méternyi terűlet, de gyönyörű vidék ! Földtani tekintetben pedig valóságos ékszerszekrényke, melynek kis öle kincseket rejt. A devonin kezdve, fölötte érdekes elhelyezésben, megvan itt valamennyi képződmény, melyek némelyike gyakorlatilag is igen fontos, minthogy kőszenet és különféle érczeket tartalmaz. A terűlet azonban sem földtani, sem földrajzi szempontból nem mondható külön álló egésznek. A politikai határ ide metszi a lengyel-sziléziai vidék egy részét, mely minden tekintetben amoda tartozik. A kis tartomány domborzati alakulata földtanilag általában véve igen régi. A hatalmas Visztula folyó vájó erejének jóformán semmi része sincs a maga völgyének képzésében. A víz azon vájó munkája, melyet a podoliai folyóknál volt alkalmunk megcsodálni, itt csak mellékes szerepű, mivel a Visztula és legtöbb mellékfolyójának völgyei, valamint egyáltalán a ma is meglévő nevezetesebb magassági és mélyedési különbségek itt már a harmadkori tenger beözönlése előtti időkben is megvoltak. Krakó vidéke hegy- és tájrajzi tekintetben három övre oszlik. A leg- éjszakibb, a déli lengyel hegység folytatása, nyugatról keletnek húzódó domblánczolat, melynek déli határát, mint a síkság felé hanyatló meredek párkányt, Chrzanówtól Krakóba vivő utunkon az éjszaki vaspályáról igen jól láthatjuk. A pálya a második övön át halad, az úgy nevezett krzeszozvici niedenczében. Ez egy nagy, hosszúkás mélyedés, a mely ifjabb miocaen képződményekkel van kitöltve, míg a régibbek a mélységbe sülyedtek. Ettől az övtől délre van a harmadik, egy eleinte keletnek, majd délkeletnek csapó, több helyütt megtört nyereghajlatú nagy dombsor, mely a Krakó melletti Podgórzé ben a Visztula áradmánya alá enyésző meredek fallal ér véget. Ennek az övnek a meglátogatása legyen első kirándúlásunk czélja. A dicső, régi királyi várost elhagyván, nyugatnak megyünk a Visztula balpartján, hogy e környék mindenfelől szabadon látható őrhelyéről, a Kosciuszko-dombról az egészet jól áttekinthessük. Fölmegyünk a Jura-képződ- ményű sziklamészből álló magaslatra, áthaladunk az erősségen s végűi a dombtetőre érünk, melyet a lengyel nép hálája emelt szabadsághőse emlékének.