Seite - 109 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

109 földalatti trias-kori medenczéből eredő dús viza források vannak kiszemelve arra, hogy belőlük Krakó városát egészséges ivóvízzel lássák el. Éjszaknak menve, a már említett krzeszowicei medenczébe kerülünk. Terjedelmes erdős mocsáron, az ú. n. du low i vadonon át érünk Krzeszowice kies vidékére. Jobb felől a mélyedési terűlet Jura-képződményű déli széle emelkedik, mögötte pedig Tenczyneknél erdős melaphyr kúpot látunk, melynek csúcsát festői várkastélyromok koronázzák. A vasúti állomás, meg a Potocki grófok kastélya és parkja előtt elhaladva, az éjszakibb részt látogatjuk meg, mely a lengyel hegység déli folytatása. A magas-hegység és a podoliai fensík nagyszerű tájképei után Krakó környéke igazán olyan, mint valami szép és kedves fiók-országocska. A délnek irányúló összes völgyek alig egy-két kilométernyi hosszúak s a párkányaik is csekély magasságúak, minthogy ez övön a legmagasb és a legmélyebb pont színtája közti különbség 200 méternyi sincsen. Nincs az egész tájékon egyetlen oly hely sem, a mely nagyszerűségével meglepne bennünket, de azért mégis nagy gyönyörűséggel járunk-kelünk e kis országocskában. Az első völgy, a melybe lépünk, a sűrűn látogatott Czernka-Eliaszowka. Krzeszowice utolsó házait elhagyván, gyönyörű hűvös völgyszorosba kerülünk. Jobbkéz felől a szenesmész festői sziklafalakban emelkedik, míg a baloldali, kevésbbé meredek lejtőket szép lombos erdő borítja. Ez erdő közepén egyszerre csak fönn a szakadék tetejében az igen regényes fekvésű Czerna kolostor bárok építménye ötlik elénk. A kolostortól nyugatra a trias-kori hullámos- mész képződményei kezdődnek, melyek itt a Krakó környékebeli Jura-korszaki sziklamész helyét pótolják, s a fiatalabb trias-képződményeket mindenütt fürészes, szaggatott, igen szeszélyes alakzatú sziklák szegélyével kisérik. Néhány kilométerrel tovább éjszaknak e mész az orosz határon érdekes sziklakaput alkot, melyen át a Czernka patak a krakói területre lép. Félmérfölddel keletnek D$bnik ben a fekete devoni márvány nagy bányái vannak, melyekből a Wawelen lévő székesegyház legszebb emlékeinek és királyi sírboltjainak anyaga került. Néhány kilométerrel nyugatra pedig Mtpih'nidnàì a nagy porphyr-tábla ván óriási fejtésekben föltárva. Mindjárt a czernai kolostornál kezdődik az ércztartalmú dolomitok vidéke is, melyek- ben ólom-, zink- és vas-érczek rejlenek. A völgy, a melyben vagyunk, egyúttal a krakói kőszénmedencze határa is. A kőszénnek Szczakowa és Jaworz7io közötti fő telepei sajátszerű tájjelleget adnak a vidéknek, mely az éjszak-galicziai mélyföldhöz hasonlít. Minthogy