Seite - 115 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

115 fazék. Egyes edényeken díszítéseket is vehetünk észre, kis mélyedések sorait, melyeket a még puha edény falába újjhegygyel, vagy fapálczikák és háncs- zsineg segítségével nyomkodtak be. A legtöbb, igazán bámulatos mennyiségű csonteszközt Krakótól délre, a Mników melletti sziklahasadékban levő barlangok sorozatában találták. E barlangokban sokkal későbben- telepedett meg a neolith-korszaki népesség, mint az innen fölebb éjszakra eső barlangokban. A Mników melletti barlan- gokban kovaszerszámokon és közönséges fajtájú csonteszközökön kivűl ezrivel fordulnak elő a diluviális és alluviális állatvilág csontjaiból, sőt még emberi csontokból és részben barlangi csepegőkőből is készült szerszámok, melyek szokatlan és gyakran egészen titokzatos alakúak és rendeltetésűek. Némelyek ár, tű, kés, takácsvetélő, fazekas simítókés, villa, csuprocska és effélék alak- jához hasonlítanak, másokat ékességül mint csüngőket vagy amulettet visel- hettek. Akadunk továbbá állati és emberi alakok utánzataira is, bálványszerű alakokra és nagy számú képzeleti, érthetetlen tárgyakra. Ezek leginkább kicsiny, kerek vagy szögletes, szabálytalan lapok, melyek számtalan lyukkal vannak átfúrva, széleiken pedig ékalakú bevágások láthatók. A lakások második, viszonylagosan újabb alakja az úgy nevezett czölöp- építmény. Ilyeneket találtak és kutattak föl a neolith-korszakból Galicziában a Krakó melletti Kwaczala falu tőzeglápjában. A mi e tartomány más vidé- kein, névszerint a Jarosktw közelében levő Lezajsk mellett, továbbá a Biahi kerületben Kobiernice mellett talált egyéb czölöpépítményi nyomokat illeti, tüzetesebb tudományos megvizsgálásuk nélkül nem határozhatjuk meg, hogy melyik időszakba tartozhatnak, mert czölöpépítményű lakások még a későbbi őstörténeti korszakokban is szokásosak voltak. A kwaczalai, tüzetesebben kikutatott czölöpépítményben kovából és más- féle kőfajokból való, közönséges típusú eszközöket, így késeket, vakarókat, kalapácsokat, baltákat és nyílhegyeket leltek, továbbá kézzel formált agyag- edények számos cserepét, köztük olyanokat is, melyeken díszítések vannak, aztán számos tűzhelyet, szénnyomot, borsószerű növénymagvakat, diókat és efféléket. Kiegészítésül megemlítjük, hogy e láp közelében a szomszédos magaslaton úgy nevezett kőeszköz-műhelyeket, továbbá neolith-kori ham- vasztott sírokat is találtak. Kóeszköz-milhelyeknek nevezzük azokat a helyeket, a hol nagyobb tömeg- ben mesterségesen lepattogatott kovák, úgy nevezett kovaszilánkok, kovakő- tömbök, aztán kész kőeszközök, mint nyílhegyek, kések, kővésők, vakarók, 15*