Seite - 128 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

128 A michalkówi aranykincshez tartozik továbbá két, valószínűen mellre való aranyláncz is. Az egyiknek szemei apró csövekből állanak, a melyekre három fél babérlevél formájú arany lap van mintegy a középső erénél fogva oda nőve. Egészen hasonló lánczot találtak Magyarországon, Fehérmegyében egy olyan arany phalerával együtt, a milyenből, mint föntebb említettük, a michalkówi aranykincsben is van négy. Ezen kincs másik lánczának szemei- nél a csövecskéken csak két-két félköralakú lap van szárnyak módjára, s ezek vésett tekercsdíszítménynyel vannak ékesítve. Ehhez a kincshez tartozik továbbá nagy számú, kerek és háromszögletes, különféle nagyságú arany gyöngy is, úgy, hogy az egész mellet be lehet velők aggatni; vannak köztük mogyoró nagyságú, üres, tekercsdíszítményű gyöngyök, továbbá egy nagy borostyángyöngy, meg három kék üveggyöngy is. Találunk itten továbbá egy tizenkét centiméter átmérőjű, félgömb alakú arany csészét, melynek oldalait egy sor, belülről kifelé trébelt emelkedés díszíti, s végre két érthetetlen, alkalmasint fibuláról való töredéket is. A michalkówi aranylelet emlékeinek másik csoportja négy vastag, öntött lap; egyik oldalukon körvonalokban és kidomborított rajzban négy képzeleti négylábú állatalak látható; másik oldalukon pedig szintén arany tű van, tehát fibula-félék lehettek. Közűlök a legnagyobbon, a mely ló1/., centiméter hosszú, és két másikon, a melyek lof/2 centiméter hosszúak s egymáshoz hasonlók, csakhogy rajzuk ellentétes irányú (pendant), az ábrázolás guggoló oroszlán-alakhoz, a legkisebb lapon lévő rajz pedig kutyához hasonlít. Ezek- nek az állatoknak a külseje kisebb-nagyobb, lapos, gombszerű rozettadíszí- téssel van megrakva, olyképen, hogy a szemeket és a lábaknak minden hajlását egy kis rozetta jelöli, a melynek a közepében befelé hajlított szárú háromszög látható. Az állatok külsejének téresebb részeit nagyobb rozetták díszítik, melyeknek közepén kiemelkedő, háromoldalú ékesség (úgy nevezett triquetrum) van, a mely három, oldalt néző és nyakuknál fogva küllőszerűen összefoglalt állatfejet ábrázol. Ezek a behajtott oldalú háromszögeket és triquetrumokat mutató díszítések a La Tène-kori stil sajátos ismertető jelei közé tartoznak ; az említett képzeleti állatalakok körvonalai azonban, s azok- nak rendkívül barbár rajza és épen olyan nyers öntvénye, valamint ezeknek a szokatlan nagyságú fibuláknak rendeltetése a La Tène-kori stíltől, meg Nyugati- és Közép-Európának kelta művelődésétől teljesen idegen. Ezeknek a típusoknak magyarázatát egészen más vidéken, nevezetesen odább kelet felé kell keresnünk. A Dnieper-menti híres szkitha-szarmata kurgá-