Seite - 133 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

133 Az utolsó őstörténeti korszak emlékeinek második csoportját a sírok teszik. Mostanig csak a kelet-galicziaiakat ismerjük, a hol tekintélyes számú, keleti származásra mutató fém ékszereik miatt korán figyelmet keltettek. Az utolsó őstörténeti korszak kelet-galicziai csontváz-sírjait vagy kurgánok, vagy nagy kő lapok födik. Olykor a holttestet fa teknőkben, vagy szögekkel kivert fa ládákban temették el. A halottégetés ebben az időben csaknem egészen kiment a szokásból. Eddig csak egy ilyen, az utolsó korszakból való temetőre s abban égetett sírokra találtak Uwislában, a husiatyni kerületben. Az említett kelet-galicziai csontváz-sírok általában pusztán a messzebb keletre és éjszakkeletre elterjedt tipusok folytatásai. Ezen korszak szláv sírjainak jellegzetes ismertető jelei a bronzból, ónból vagy ezüstből való úgy nevezett kampós karikák, a melyeket egyik végükön S alakúlag kifelé hajlítva, a hajban, a halánték és fül tájékán ékességül viseltek. Ilyen kampós karikát sok kelet-galicziai sírban találtak, nevezetesen Bilczében, Czolhansz- czyznában, Myszkówban, Htuboczekben, Zywaczówban, Zezawában, stb. Ezen kivűl sok ilyen sírban még másféle ékszereket is találnak, a melyeknek típusait az orosz régészek az úgy nevezett merján-wladimiri csoportba, továbbá a minski vagy kijówi csoportba sorozzák. Galicziai sírokban ezek a tipusok vegyesen fordúlnak elő. Igen jellegzetesek az őstörténeti kor utolsó századainak sírjai, a melyekben, mint pl. a kelet-galicziai Podhorce dúsan fölszerelt soros sírjaiban már vegyesen találhatók keresztény jelképek teljesen pogány szokásokkal és sírmellékletekkel együtt. (L. a 136-ik lapon levő ábrát.) Az úgy nevezett merjani típushoz félholdalakú bronz csüngők, vastag drótból zsinórszerűen csavart gyűrűk és karpereczek tartoznak, milyenek Potoczyskában, Horodnicában, a Horodnica melletti Siemakowcében, a Zaleszczyki melletti Torskieben, Zywaczówban, Choczimierzben, Zabincében a Dnieszter melletti Dzwinogródban, Semenówban, Znibrodyban, valamint Tarnopol vidékén Isypowcében kerültek elő. A kijówi típushoz tartoznak azok a nagy drótkarika formájú fém (bronz vagy ezüst) fülönfüggők, a melyekre alúl legalább is három kis, sima vagy díszített fémgolyó, vagy egy hosszúkás, orsóforma fémgyöngy van illesztve. Ezüstből, ennek a kor- szaknak kedvelt nemes fémjéből, készült effajta ékszereket találtak a Dnieszter menti Wolkowcében és a borszczówi járási BoryszkoWcében. Hármas gyöngy- gyei megrakott fülönfüggőket találtak Myszkówban, a Tarnopol melletti Zasciankában, a Halicz melletti Kryfosban, Husiatynban, Kalinowszczyznában, a Czortków vidéki Szwarkowcében és Sokaiban. Az úgy nevezett minski