Seite - 135 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

középkori krónikások, névszerint Saxo Grammaticus által ábrázolt képbálványa között van, ezt a galicziai alakot szintén Svantovit- bálványnak nézték. A Zbruczban talált képes oszlop az úgy nevezett kőbabáktól, a melyek szanaszét egészen Szibériáig előfordulnak, nemcsak jobb kimunkáltsága és álló helyzete, hanem főképen a miatt is különbözik, hogy kezében nem kupa van, mint az összes kőbabákéban, hanem kürt. Ez a galicziai alak ebben az őstörténeti durva kőoszlopok egész sorozatá- val megegyezik, a melyeket régi szláv országokban, kivált Porosz- országban találtak, és a melyek- nek szintén kürt van a kezükben. Sőt némelyiknek még az utolsó őstörténeti korszak típusával egyező kard is van az oldalán és azokat is vízfeneken találták. A német régészek ezeket az alakokat a néphagyomány s a középkori írók (Saxo Grammaticus és Helmold) adatai alapján az utolsó őstörténeti kor régi szláv isteneinek vélték. Sok szól a mellett, hogy ezt a Zbruczban talált oszlopot is szláv istenség K e l e t i Galicziában a Zbrucz folyóban talált , Svantovit-kőoszlop. szobranak tartsuk, a melyet a kereszténység behozatala után szántszándékkal dobtak a vízbe. A három emeletben a világrendszernek annyi népnél ismétlődő három országát kellene látnunk : alul az alvilágot, illetőleg az alvilág istenségét, a mely, mint Atlas, a földet és az eget tartja a hátán; középütt a fölvilágot az emberekkel, a kik