Seite - 142 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

142 állami közmunkák teljesítéséről. E szolgálatokra a szabad vladikák, valamint a földesúri területen megtelepedett jobbágyok egyaránt kötelesek voltak. A sokféle adót, melyet a későbbi okiratok említenek, valószínűleg Chrobry Boleszló léptette életbe, s egyiknél-másiknál talán régi nyomon haladt. Az adókat leginkább nyers terményben (marhák, állatbőrök, méz és gabona) fizették. Az állami közmunkák a szükséglethez képest, első sorban a fejedelmi várak és a hidak építésére s az adók jövedelmének elszállítására kellő munka- erőt szolgáltattak a királynak. E terhek merev rendszere volt a fejedelmi hatalom alapja, azon eszközök és erők kútfeje, melyekkel Boleszló és utódai rendelkezhettek. Boleszló fia, II. Mieszkó , uralkodását (1025 —1034) a koronázással kezdte meg s néhány évig szerencsésen harczolt II. Konráddal. De a császártól csakhamar legyőzetvén, meg a pogány reactio is belső zavarokat támasztván, Lengyelország a csehek, dánok és rutének zsákmánya lett. A Piasztok egyetlen sarja, I. Kázmér , a ki III. Henrik császár segítségével atyai örökébe visszahelyeztetett, a legnagyobb erőfeszítéssel volt kénytelen romjaiból újra fölépíteni az államot. Kétségkívül Csehországnak Bíetisláv alatt nagyra növekedett hatalma ösztönözhette a császárt, hogy pártolja Lengyelország visszaállítását. Kázmér e miatt szoros függési viszonyba jutott Németország irányában s még Csehországtól is adófizetéssel kényszerűit Szilézia vissza- adását megvásárolni. Ez időszakban rikítóan váltakoznak a ragyogó fény s a legmélyebb megalázás napjai. Kázmér fia, Merész Boleszló (1058 —1079), Lengyel- országot ismét uralkodó állásba emelte szomszédai sorában. Két ízben segített győzelemre menekült magyar királyi herczegeket. Kétszer ültette vissza diadalmasan nagybátyját a kievi nagyfejedelmi székbe, s habár Csehország belmozgalmaiba való avatkozását nem kisérte hasonló siker, annyit mégis kivitt, hogy legalább fölszabadúlt azon adó fizetésétől, melyet atyja a cseh herczegnek szolgáltatni kényszerűit. Chrobry Boleszló hódít- mányainak egyes részeit, melyeket halálával Lengyelország elvesztett, így Pomerániát s a czerveni várakat, ismét uralma alá vetette. E sikerekben annyira elbizakodott, hogy IV. Henrik császár iránt is daczoló állást foglalt el. Szövetkezett a szász fejedelmekkel, kik Henrik ellen föllázadtak s benső viszonyba lépett VII. Gergely pápával, midőn ez megindítá világtörténelmi küzdelmét a császárral; 1076 karácsony napján, midőn a megalázott császár útban volt Canossa felé, Boleszló az apostoli szék jóváhagyásával Lengyelország