Seite - 157 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

157 támadt. Csak 1384 októberben jelent meg az ifjú, tizennégy éves királynő Lengyelországban. Hedvignek Vilmos osztrák herczeggel való eljegyzése elveszté minden politikai értékét, mióta a királynő Magyarország helyett Lengyelországot kapta. Egy erős párt, mely a polgárháborúban a Piaszt Ziemovitot, Mazovia herczegét akarta trónra emelni, azon törekedett, hogy Hedviggel való házasságkötés útján visszajuttassa a koronát az ősi uralkodó- ház birtokába. Ellenben a kis-lengyelországi főurakban föltámadt az a merész gondolat, hogy az ifjú királynőt Jagetto litván nagyfejedelemmel házasítsák össze. De Litvánia akkor még pogány föld volt, úgy szintén uralkodója is ; legnagyobb része azonban rutén tartományból állt. E tartományokat a nagyfejedelem testvérei és bátyjai kormányozták, Gedymin nemzetségéből származó fejedelmek, kik mindnyájan a rutén egyházhoz tartoztak. Az egész uralkodó család a rutén elem erős hatása alatt állt ; úgy látszik, maga Jagetto is épen azon volt, hogy a rutén egyházban vegye föl a keresztséget s — mint akkor mondották — a „rutén hitet" vigye be Litvániába. Ekkor kapta Krakóból azt a fölszólítást, hogy kérje meg a szép lengyel királynőt feleségül, a minél azonban természetes alapföltétel volt, hogy egyszersmind fölveszi a katholikus vallást. A krakói urakat e lépésre főleg a vörös-rutén területre való tekintet ösztönözte. Lajos király halála óta ez a föld el volt veszve Lengyelországra nézve; Halicsot Mária királynő nevében magyarok kormányozták, míg a volhyniai kerületek a litvánoknak adattak vissza. Csak egyetlen eszköz kínál- kozott arra, hogy ne csak azon rutén tartományok szereztessenek vissza, melyeket Kázmér szerzett, hanem a nagy király törekvéseivel egyezőleg Lengyelország határai messze keletre, Podolián túlra, Kiev és a Dnieper folyam felé előre tolassanak, s ez az eszköz abból áll, hogy Litvánia ural- kodóját a lengyel trónra ültetik. Nagyszerű gondolat volt ez, melyben Nagy Kázmér politikai iskoláját ismerhetjük föl. Az ifjú királynő érzelmein, a ki hű maradt lovagias vőlegényéhez, a hideg politikai számítás kérlelhetetlenül túltette magát. Vilmosnak, a ki már Krakóban is megjelent, le kellett mondania; hosszú lelki tusa után Hedvig szintén rászánta magát, hogy népe javának s a kereszténység ügyének föláldozza a saját boldogságát. 1386 február 15-én keresztelkedett meg Jagetto a krakói székesegyházban ; lengyel királylyá koro- náztatván, birodalmának összes nagy területeit, a litvánokat és a ruténeket a lengyel korona uralma alá helyezte.