Seite - 158 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

158 A rutén részfejedelemségek Lengyelországgal 1387-ben történt egyesítésökig. „A világ teremtésének 6489. (azaz Kr. u. 981.) évében Vladimir a lechek ellen hadra kelt s elfoglalta városaikat, Przemyslt, Czervient és más városokat, melyeket ma is a rutének bírnak." Nesztornak, a legrégibb szláv krónikásnak e sorai adják a legelső hírt a mai Kelet-Galicziáról és városairól. E szerint az ország ez idő előtt a lecheké vagy lengyeleké volt, míg 981-ben Vladimir — Nagy Vladimir rutén fejedelem — meg nem hódította. Az itt említett esemény, melylyel e föld a történelembe belép, egész jövőjét jelképezi ; már történeti föllépésekor, viszálkodás tárgya volt, s az is maradt később is a szlávok két leghatalmasabb népe, a rutének és a lengyelek közt. Már 981-ben mindkét ország emelkedőben volt. A lengyel különben is rendes fejlődés útján keletkezett: ama számos, az Elbétől és Saálétől a Visztulán, részben a Dnieperen túl is elterjedt törzsrokon népségek egyike, a Warthe menti polánok egyesítették törzsrokonaik középső részét közös állami életre. Fejedelmök 981-ben a Piaszt családbeli I. Mieszkó volt, ki tizenöt évvel azelőtt fölvévén a római kereszténységet, megnyitotta országát a nyugati polgárosodás előtt. Ellenben a rutén birodalom idegen hódítás műve volt. Az itt waräg névvel nevezett normannok, a Rusz-törzsből való Rurik és utódai, a Rurikoviczok vezetése alatt meghódoltatták a keleti szláv és nem szláv népeket s így alkottak birodalmat, mely tőlük rRuszu nevet kapott. A két államnak már keletkezésében rejlő ellentétét még inkább élesítette azon körülmény, hogy a rutének ugyan e Nagy Vladimir alatt 988-ban a keresz- ténységet keleti-szláv alakjában fogadták el. Midőn a keleti szlávok a keleti, a nyugatiak a római egyházhoz fordúltak, kezdettől fogva mély örvény támadt a szláv világban, mely sorsukra és kölcsönös viszonyukra egész jövőjökön végig döntő hatást gyakorol. Keleti-Galiczia vagyis a mint akkor nevezték, a czerveni vagy vörös föld, a két állam közt feküdt és sokáig bizonytalan volt, hogy a két nagy népcsoport melyikének jut, mert a 981-ki hódítás nem volt állandó. Mikor Lengyelország I. Chrobry Boleszló alatt hatalmas lendületnek indúlt s a tótságot, Morvát, Luzsiczát, Meissent, Pomeraniát meghódította, 1018-ban a czerveni földre került a sor, melyet Boleszló második ruthén hadjáratában visszanyert Lengyelországnak. De mikor Boleszló halálával nagyszerű alkotása is össze-