Seite - 161 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

161 segítségül. Először vonult át Magyarország királya — 1099-ben történt — a Kárpátokon, de a Rostislávok és szövetségeseik, a kunok, Przemyslnél tönkre verték. Csak e döntő diadal után maradtak a Rostislávok a czerveni föld háborítatlan birtokában s azt a senioratusi rend ellenére gyermekeikre hagyhatták örökül. A rutén államterűlet délnyugati zugában, a Szan, Bug és Dnieszter közt ilyképen egy kis, de csakhamar gyarapodó ország keletkezett, mely idők folytán egyrészt a többi rutén országok sorsába hathatósan beavatkoz- Trembovla romjai. hatott, másrészt a szomszéd Magyar- és Lengyelországokhoz való viszonyával nem szűnt meg kelet és nyugat összekötő kapcsa lenni. Woiodár második fia, I. Vladimir, ki a család összes fitagjainak örököse lett s a Wistok és Szan vizeitől Moldováig terjedő termékeny terűletet uralma alatt egyesítette, az ország fővárosát a nyugati Przemyslből tovább keletre, a Dnieszter menti Halicsba tette át. így egy 1134-ki okiratban ezen birodalom neve már a „halicsi trón", latinul Halicia vagy Galicia. Az első Rostislávok, Woiodár ( 109 2 —1125), Rostisláv ( 11 2 5— 1126), 1. Vladimir (l 126 —1153), Osmomysl (nyolcz érzékű) Jaroszláv (nöß— 1 1 $7) a l a t t a czerveni, vagy a mint immár nevezték, a halicsi G. 21