Seite - 162 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

162 ország tetemes hatalomra és virágzásra emelkedett. A hagyományos testvér- és polgárháborúk, melyekbe a nyugati szomszédok, lengyelek és magyarok is beavatkoztak, itt sem hiányoztak. Azonban az erős fejedelmek nemcsak vissza tudtak verni minden ellenséges támadást s nemcsak a belmozgalmakat tudták megfékezni, hanem a szomszéd országokkal, magával Kievvel, Lengyel- és Magyarországgal is éreztették hatalmukat. De a legfontosabb az volt, hogy a Rostislávok alatt az országban a rutén nemzetiség került uralomra, mert a fejedelmek a Rurik uralkodó családhoz tartoztak s az országot a rutén államcsoport tagjává tették. Még nagyobb mértékben ápolta a közösséget a keleti egyház, mely csak ekkor vert szilárd gyökeret az országban s nyerte végleges szervezetét. Az összes rutén országok egy egyházi tartományt alkottak, mely püspökségekre osztva a kievi metropolita fővezetése alatt állt. Vörös-Ruténiában ez időben a przemysli, ladoméri és halicsi keleti püspök- ségek álltak fönn, melyekhez később a chelmi járult. E püspökségek most szintén a kievi metropolita alatt állottak. Az ország állapota a sok támadás és háború mellett is, úgy látszik, kedvező volt. A források egyes adatai azt mutatják, hogy a nép tetemes jóllétben élt, a földmívelés virágzott s a kereskedés nagy terjedelmű volt. Mesembriai kereskedők kiváltságokat kaptak, magyar és cseh árúk szállíttattak át az országon, a Dunán halicsi hajók és halászok vitorláztak. A fokozódó jóllét az irodalomban szintén dús gyümölcsöt termett. A XII. század vége felé a rutén országokban, habár nem épen Ruténiában, keletkezett az a hősköltemény, mely erős hazafias érzéssel éneklé meg Swiatosfavicz Igor, putywli fejedelemnek a kunok ellen viselt háborúját. A halicsi nyolczérzékű Jaroszlávról a költemény ezt mondja : „Magasan ül aranyból kovácsolt trónusán, vas csapataival támasztja meg a magyar hegyeket s rekeszti el a király útját; elzárja a Duna kapuit, midőn terheket dob a felhőkön át s hajókat küld a Dunára. Rémületet áraszt az országokra, betöri Kiev kapuit s aranyos székéről szultánokat lövöldöz lett. A népesség, mint a nyugati országokban, itten is különféle fokozatú szabad és nemszabad emberekre oszlott. Politikai tekintetben csak a bojárok vagyis az urak vittek szerepet, még pedig igen kiválót. A halicsi bojárság nem nyugat-európai értelemben vett nemesség volt. A kormányzatban sokáig három tényező működött: a község, a fejedelem s az eredetileg normann kiséret. A közöttük természetszerűen kitört küzdelemben a messze terjedő birodalom egyes részeiben, hol egyik, hol a másik kerekedett felül : a távol