Seite - 166 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

166 a bojárokat, kitűnik a három Igorovicz, a dalban ünnepelt putywli Igor fiai példájából, kiket a bojárok maguk választottak fejedelmökké. De midőn a gyeplőt erősebben kezdték fogni, mindhármokat fölakasztották. Hogy ily körülmények közt az ország már akkor valamelyik szomszédjának zsák- mányául nem esett, az csak az akkori magyar és lengyel királyok, II. Endre és Fehér Leszek képtelenségének és versengésének tulajdonítható. De 1214-ben úgy látszott, hogy döntő fordúlat következik be. A bojárok- nak akkor a saját körükből Kormiliczyc Ulászlót tetszett Román trónjába ültetni. Ez a kihivás arra ösztönzé a két versenytársat, Endrét és Leszeket, hogy megegyezzenek. Megkötötték az úgy nevezett szepesi szerződést, mely kimondotta, hogy Endre másodszülött — akkor öt éves — fia, Kálmán, feleségül vegye Leszek három éves leányát, Szalomeát s az övék legyen Halics, mint királyság. A szövetségesek elűzték a belföldi bitorlót s a gyermek- párt az esztergomi érsekkel a rutének vagy Galiczia királyává — így nevezte magát Kálmán — koronáztatták (1214). Minthogy Ladomért Román fiainak engedték át, úgy látszott, hogy a legfontosabb érdekek kielégíttettek s az ország nyugalma tovább nem háborgattatik. De a szepesi szerződésnek általánosabb jelentősége is volt. Endre király akkor ezt írta a pápának: „Tudja meg szentséged, hogy Halics fejedelmei és népe, kik uralmunk alá vettettek, minket alázatosan fölkértek, hogy fiunkat, Kálmánt, királyokúi adjuk, s hogy jövőre a szent római egyházzal egységben és engedelmességben akarnak maradni, ha megengedik nekik, hogy a maguk görög rítusától el ne térjenek44. így Halics országának az lett volna hivatása, hogy földrajzi fekvésével egyezőleg az egyházak és művelődési irányok egyesülésének olyan példáját adja, mely a többi kereszténységre sem lett volna fontosság nélküli. De a nagy mű akkor nem létesült. Endre király kicsinyes birtok- hajhászásból megszegte a szepesi szerződést, s ezzel minden kifordúlt sarkából. Ismét sok éven át szörnyű megpróbáltatások sújtották az országot, míg Romanowicz Dániel érettebb kort érve, családja összes ellenségeit megtörte, minden árúlást és összeesküvést megfékezett, minden jogtalan követelést elutasított és számtalanszor elűzetvén, végűi magát Halicsban mégis csak meg tudta fészkelni. Minthogy ezenfelül még más éjszaki terűleteket, sőt Kievet is elfoglalta, végűi atyjának egész birodalma a Niemen és a Dnieper forrásaiig kezébe került. De a Romanowiezok győzelme Halicsnak halálos Ítélete lett. A régi halicsi bojárok törzsét Dániel csaknem teljesen