Seite - 175 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

175 országon kivűl Lengyelországot is örökli s ilyképen a két államot örökre egyesíti. Ha minden jel nem csal, ez alkalommal Vörös-Ruténia ügye is szóba került s elhatároztatott, hogy a gyermektelen Boleszló halála esetére e földet a magyar-lengyel kettős állammal egyesítik, hogy a pogányok: a litvánok, vagy tatárok kezébe ne essék. Nagyon valószínű, hogy már akkor megegyeztek azon szerződés alapjaira nézve, melyet csak későbbi (1350) szövegezéséből ismerünk. Ha a két korona iránti jogosúltságot tekintjük, Boleszló-György, ruténiai herczeg pecsétje (i33s). Hátsó lap. Magyarország közelebbi jogokat mutathatott ki Halicsra és Ladomérra, mint Lengyelország, mert Lengyelországnak a czerveni földön volt régi uralma feledésbe merült, ellenben a magyar királyfiak még nem igen régen is bírták a halicsi trónt s a magyar királyok régóta és még most is használják a „Galiczia és Lodoméria királya" czímet. Az országot tehát a magyar koronához tartozó- nak ismerték el, de azt a magyar király élethossziglan a lengyel királynak ajándékozta; kimondották, hogy ha a lengyel királynak mégis születnék fia, halálakor az ország visszaszáll Magyarországra, csakhogy Lengyelország