Seite - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

184 De Plauen Henrik commendator személyében megmentője támadt a rendnek, a ki a csüggedt kedélyeket a városok és várak védelmére bátorította úgy, hogy a tél közeledtekor a lengyel-litván hadnak vissza kellett vonúlnia. A rend-állam meg volt mentve s a nem sokára megkötött békében csak némi terűleteket vesztett. Azonban a rend hatalma menthetetlenül megtöretett. Saját alatt- valói, első sorban a porosz városok lassanként elfordúltak tőle s Lengyel- országhoz hajoltak, mely kereskedésöknek természetes hátsó területe volt, s melynek hatalma a renddel szemben oly fényesen kiállotta a tűzpróbát. A rend, belső erejében megtörve, gyors hanyatlásnak indult. Ehhez járúlt az erkölcsi vereség, melyet a konstanzi egyetemes zsinaton szenvedett. E nemzet- közi választott bíróság a rend és Lengyelország egész viszályát szabályszerű pör alakjában tárgyalta le. A pör tárgyáúl a nem rég még pogány litvánok szolgáltak. A lengyel küldöttek, fölvilágosodott s az egyházjogban nagyon járatos jogászok, s köztük első sorban Vladimiri Pál, a krakói egyetem rectora, azt a tételt vitatták, hogy a pogányokat csak békés úton szabad • téríteni s követelték, hogy a zsinat kárhoztassa a keresztény hitnek karddal való terjesztését. A zsinat barátságos hangúlatban volt a lengyelek iránt, kiknek végűi sikerűit a pápától kedvező döntést nyerniők. Európa közvéle- ménye a zsinaton mindenesetre a rend ellen nyilatkozott, mert az a tény, hogy békés úton térítették meg a pogány litvánokat, a lengyelek mellett szólt. Ezzel a rend elveszté történelmi hivatását, melyért két századon át az egész nyugati világ pénzadományai s legjelesebb harczosai özönlöttek hozzá; ez időtől kezdve magára hagyatott. A benső politikai kapcsolat, melybe ez események következtében Lengyelország a katholikus nyugati világgal jutott, belügyi fejlődésére is elhatározóvá lett s megóvta egy veszélyes eltévelyedéstől. A krakói egyetemnek Nagy Kázmér halálával bekövetkezett hanyatlása óta Lengyelországnak, külö- nösen papságának szellemi élete a prágai egyetemen volt kénytelen táplálkozni, noha egyes lengyelek, mint annak előtte, Párisban és Olaszországban tanúltak. 1400-ban László-Jagetto, mint korán elhúnyt hitvese, Hedvig, végrendeleté- nek végrehajtója, Krakóban új, négy karból álló egyetemet alapított. Noha a prágaival versenyző új egyetemet nagy számú tanuló ifjúság látogatta nem- csak Lengyelországból, hanem a szomszéd Németországból és Magyarország- ból is, Prágával szintén élénkek maradtak az összeköttetések, és a huszitaság, mely csakhamar egész Csehországot föllázította, Lengyelországban annál nagyobb visszhangot keltett, minthogy a fölkelő csehek többször fölajánlották