Seite - 190 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

190 panaszt emeltek az apostoli széknél a rend ellen, s minthogy nem kaptak elég- tételt, önként meghódoltak (1454) a lengyel királynak. Kázmér elfogadta hódolatukat, de a bekebelező okirat hosszú háborút támasztott a renddel. A háború tizenhárom esztendeig tartott, s minthogy a lengyel nemesi fölkelés a rend várainak megvívására alkalmatlannak bizonyúlt, más részt a rendnek a saját alattvalói is ellenségei voltak, a harcz leginkább zsoldos hadakkal vívatott, s így a döntést tulajdonképen a pénz hozta, létre. A német rend segélyforrásai hamarabb kiapadtak; mikor a zsold elmaradt, a nagyobb részt Csehországban toborzott had megtagadta a rendnek az engedelmességet. Vezére, Czerwonka Ulrik, a rend legfontosabb várait, köztük Marienburgot átadta a lengyel királynak, a ki az esedékes zsoldot képes volt megfizetni. De a rend néhány várát, köztük Königsbergát mégis meg tudta tartani s csak 1466-ban az ország szörnyű földúlása után köttetett a thorni béke. Nyugat-Poroszország visszaszállt Lengyelországra; Kelet-Poroszország egy része, az ermelandi püspöki megye, mint külön egyházi fejedelemség lengyel főuralom alá helyeztetett. Kelet-Poroszország többi részét a lovagrend tartotta meg, de a lengyel korona hűbéreképen. Lengyelország immár a tengerig terjedt, a kereskedelem minden akadálya elháríttatott s azon a nagy forgalmi úton, melyet a Visztula alkot, az ország minden terménye : a gabona, fa, méz, viasz és más egyéb Danczkába özönlött, hogy tengeren a távoli külföldre jusson. így a thorni béke Lengyelország gazdasági fejlődésére nézve fő fontosságúvá lett; a földmívelés nem is képzelt fejlődésnek indúlt, mióta képessé lett a kivitel számára termelni. De a lengyel birodalom vonzó ereje nyugaton és délen is érvényesült. A sok évi huszita háborúkban elgyöngült és szétzüllött Csehország kibékült a római székkel s Podébrad György halála után saját uralkodó családot keresett. Ugyané helyzetbe jutott később, Hunyadi Mátyás halálával Magyar- ország is. Mindkét állam Lengyelországhoz fordúlt, hol Kázmér királynak Habsburg Erzsébettel való boldog házasságából hat virúló figyermek szár- mazott: Ezek úgy szólván kiválasztva látszottak lenni arra, hogy az összes szomszéd trónokat megszerezzék s a lengyel birodalom körűi a jagettói függő államok végtelen terűletét teremtsék meg. A krakói Wawel várban a legmerészebb terveket kovácsolták a jövőre nézve. Kázmér legidősebb fia, László cseh, a második, Kázmér s ennek korai halála után János Albert magyar királylyá jelöltetett; a negyediknek, Sándornak Litvániát, az ötödik- nek, Frigyesnek, ki papi pályára lépett, az ermelandi püspökséget s ezzel