Seite - 207 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

207 netaláni saját eszközeivel védje meg, melyeket magával fog hozni Lengyel- országba. A mámort, mely a választást kisérte, hamar keserű csalódás váltotta föl. Valois Henrik Lengyelországba jött ugyan, de semmit sem hozott magával; általában nem volt föladatára termett ember, s az árnyék- királysággal oly kevéssé volt megelégedve, hogy néhány hónap múlva titkon eltávozott Krakóból s a faképnél hagyta Lengyelországot. Az új interregnum még viharosabb volt, mint az első. A Habsburg- jelöltségnek még több híve akadt kivált a senatusban. Sokan a Habsburg- hatalomra való támaszkodásban keresték a bomló lengyel állam üdvét. Ezúttal Miksa császár és király maga választatott Lengyelország királyává, csakhogy a választóknak csupán egy része sorakozott köréje. A másik rész Zamoyski János, az ifjú népvezér vezetése alatt Zsigmond Ágost nővérét, az ötven éves Jagetio Annát kiáltotta ki királynővé s férjévé a harczias Báthory István erdélyi fejedelmet választotta. Minthogy Miksa szokatlanúl sokáig halasztotta Lengyelországba való utazását, lehetővé tette ellenfelének, hogy Krakóba jusson s ott megkoronáztassa magát (1576). Az új királyt csakhamar teljesen elfoglalta a Moszkvával való háború, melyet Rettenetes Iván czár Livlandba való pusztító betöréssel nyitott meg. De Báthoryban megtalálta erős kezű ellenfelét. A háború nemcsak Livlandból, hanem az egy állam- testté egyesített Lengyelországból és Litvániából is folytattatott. A király lemondott a nemesség személyes fölkeléséről, ellenben a birodalmi gyűlés ajánlotta adókból tetemes zsoldos hadat szervezett. Báthory azonban nem Livlandban küzdött meg Ivánnal, hanem egyenesen Moszkva ellen nyomúlt. Potock megostromlása és Pskow bekerítése után Possevin jezsuita közben- járásával 1582-ben béke köttetett, mely Moszkvát teljesen visszaszorította a Keleti-tengertől. Báthory ezután buzgón foglalkozott a birodalom belügyéinek rendezé- sével s egy új, nagyszerű hadjárat tervével, melyről azonban nem bizonyos, vájjon a török, a tatár vagy Moszkva ellen irányúit volna-e. Zamoyski János állt mellette mint kanczellár és királyi fővezér, kinek hadvezéri tehetsége a moszkvai háborúban tűnt föl hirtelen. A belső rend szilárdítását elősegítette a háború előtt a birodalmi gyűlés által alakított korona-törvényszék, mely legfelső fölebbezési székül szolgált a nemesség minden oly ügyében, mely jószágaira, személyére vagy jogaira vonatkozott. Politikai bűntényekben a király ítélt a birodalmi gyűlés ülésszaka alatt s e jogával Báthory erélyesen élt, sőt attól sem riadt vissza, hogy e biróság elé idézze s elitéltesse akár