Seite - 209 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

209 e törekvéseit támogassa. E végből Ausztriával szoros viszonyba lépett ; nőül vette Anna osztrák főherczegnőt, ennek halála után pedig nővérét, Constantia főherczegnőt ; sőt azon gyanúba keveredett, hogy a lengyel koronát egyik osztrák főherczegnek igérte, vagy épen Lengyelország fölosztásába is bele egyezett. 1598-ban Zsigmond lengyel hadakkal másodízben nyomúlt Svéd- országba, de Linkőpingnél megveretett, mire a svédek trónvesztettnek nyil- vánították. De e tény elismerésébe nem akart bele törődni, hanem hosszú, dynastikus háborúba bonyolította Lengyelországot Svédországgal, melyben maga a két nemzet csak nagyon kevéssé volt érdekelve. A keleti tengeri tartományok voltak a háború színhelyei, s noha Károlyra 1605-ben Kirch- holmnál Chodkiewicz Károly lengyel vezér rettentő vereséget mért, a háború sokáig elhúzódott. Színhelyét 1626-ban Gusztáv Adolf Poroszországba tette át, melyet elfoglalt, mire 1629-ben csupán azért kötött fegyverszünetet, hogy a harmincz éves háborúba avatkozhassék. A lengyelek elégedetlensége végre fölkelésben nyilvánúlt, melynek élén Zebrzydowski krakói vajda állt. A fölkelők Guzównál (1607) megverettek ugyan, de a király-párti nemesség is olyan bizalmatlan volt a király iránt, hogy nem engedte meg neki győzelmét hatalma gyarapítására használnia. Zsigmond politikája végre odáig vitte a dolgot, hogy Lengyelország össze- veszett minden szomszédjával. Az ő pártolása alatt létesült Krakóban az Äl-Demeter (Dymitr) összeesküvése, ki néhány lengyel főúr támogatásával Moszkvába nyomúlt s a czár székvárosát elfoglalta, de rövid diadalmámor után ép oly gyorsan tönkre veretett. Ezzel maga Lengyelország is háborúba bonyolodott Moszkvával. Zólkiewski lengyel fővezér Khiszynnál megverte s elfogta Szujski Vazul czárt, sőt megszállta Moszkvát, melynek bojárjai fölaján- lották Zsigmond fiának, Ulászlónak, a czári koronát. Zsigmond azonban vallási aggályai miatt késett e választásba beleegyezni s megelégedett Smolensk meghódításával. így történt, hogy Moszkvában lekaszabolták a lengyel őrséget, s a Romanowok családja a czári trónt foglalta el. Csakhamar kitört a harmadik és legiszonyúbb: a török háború. A szultán évek során háborúban állt Rudolf császárral és magyar királylyal, valamint Velenczével, melyet Zsigmond nem használt föl, hogy ő is a porta ellen fordúljon. A szultán, mikor a magyar királylyal megbékült, Lengyelország ellen fordúlt, mire a kozákok pusztító betörései adtak okot. A kozákság a lengyel köztársaság egyik sajátos szüleménye volt. Az Alsó-Dnieper melléki, Ukrainának nevezett tartomány síkságain századok óta G. 27