Seite - 228 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

228 léptetését lehetővé tegye. De váratlan halála (1792) hirtelen véget vetett a terveknek, főleg mivel Európa ugyanakkor a franczia forradalom bonyo- dalmaiba sodortatott, s a hatalmak egymás iránti viszonya megváltozott. Orosz hadak nyomultak Lengyelorságba, leverték a még nem eléggé szervezett lengyel csapatokat s 1793-ban megtörtént Lengyelország második fölosztása Porosz- és Oroszország közt. Lipót utóda, I. Ferencz császár, ez esemény nyel szemben tétlen maradt. Mindjárt az új fölosztás után Koáciuszko vezetése alatt fölkelés támadt, melyet az oroszok és poroszok- vérbe fojtottak, mire 1795-ben végbement Lengyelország harmadik föl- osztása. Ebben Ausztria is részt vett s Galicziától éjszakra fekvő, a Pilica és Bug vizéig terjedő nagy terűletet kapott. Ezt Nyugat- Galicziának nevezték el s úgy szervezték, mint az első fölosztáskor szerzett Galicziát. Az 1815-ig tartó háborúk korszaka nem engedte II. Lipót reform- terveinek folytatását már azért sem, mert a lengyelek Napoleon mellé álltak s mindenütt zászlai alatt küzdöttek, sőt az 1807-ben a Lengyelország porosz részeiből alakított Varsó herczegség magát Galiczia birtokát is veszélyez- tette, s Varsó részt is vett az Ausztria és Napoleon közt 1809-ben támadt háborúban. Estei Ferdinánd főherczeg makacs harcz után a Poniatowski József herczeg alatti lengyel sereget visszavonúlásra kényszerítette s meg- szállta Varsót. De mikor Poniatowski merészen fölvonúlva a Visztula jobb partján, Lemberget megszállotta, a főherczegnek meg kellett hátrálnia, mire a lengyelek Krakót is elfoglalták. A bécsi béke véget vetett a harczoknak s Ausztria Nyugat-Galicziát a varsói herczegségnek, a tarnopoli és zalesczykii kelet-galicziai kerületeket meg Oroszországnak engedte át. Az 1812 — 15-ki ismert események az egykori Lengyelország összes részeit újra a leghevesebb izgatottságba juttatták s bevonták a küzdelembe. A bécsi kongresszuson Ausztria csupán az eredeti Galicziát tudta birtokában megtartani, míg Varsó herczegség lengyel királyság czímmel Oroszországnak jutott, Krakó meg külön szabad államot alkotott. A tarnopoli és zalesczykii kerületek vissza- adattak Ausztriának. A bécsi kongresszust követő három évtizedben, I. Ferencz és I. Ferdinánd császár uralkodása alatt, Galiczia története kevés változatosságot mutat. Metternich herczeg kormányrendszere a tényleges állapot föntartására irányúit s Galicziában következetesen ily irányban működött. 1817-ben az ország rendi tartománygyűlést kapott, mely időszakonként összehívatott ugyan, de az ország fejlődésére hatást nem gyakorolt. Még azon ismételve kifejezett