Seite - 229 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

229 óhajtása sem intéztetett el, hogy a paraszt jobbágyviszonyok átalakíttassanak, s a rendeknek csak 1841-ben sikerűit kieszközölni földhitel-társaság alakítását. A lembergi egyetem, mely 1805-ben eltöröltetett, 1817-ben három karral és sebész-iskolával újra megnyittatott, de nem vitt vezérszerepet az ország szellemi életében. Az ugyanakkor Lembergben alapított Ossolinsky-féle nemzeti intézet gazdag könyvtár tartására s különböző régiségek gyűjtésére szorítkozott. A lengyel színészet 1795 óta virágzott Lembergben s a gróf Skarbek-féle alapítványban 1842-ben anyagi támaszt nyert. Az irodalomra nézve nem voltak meg a sikeres fejlődés föltételei, s a szellemi élet csak oly könyvekből meríté táplálékát, melyek külföldről kerültek s az akkori censura A lembergi Ossoliáski-féle nemzeti intézet alapításának emlékérme 1817-ből. miatt részben becsempésztettek. A szomszéd lengyel királyság, később pedig az ott 1830-ban támadt lázadás leverése után a párisi lengyel emigratio meglehetősen tartós hatást gyakorolt a kedélyekre. De az uralkodó kormány- rendszer a szabadságra törekvő nemzeti és forradalmi áramlatokat féken tartotta s az ország nyugodtan maradt, míg az 1846-ki szomorú események hirtelen föl nem zavarták. A társadalomnak II. József reformjai óta fönnálló szervezetét a Galiczia néhány kerületében támadt véres parasztmozgalmak erőhatalommal összetörték; az alapvető reform halaszthatatlannak látszott, s a jobbágyterheket már I. Ferdinánd császár 1846-ban megszűntette. Ez az év Krakő szabad állam bekebelezésével is nevezetessé lett Galiczia történetében. A kis szabad állam, mely a három osztozkodó nagyhatalom védelme alá helyeztetett, az élet minden föltételét nélkülözte. Csak a krakói