Seite - 231 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

231 A legnagyobb reform a közoktatásügy terén ment végbe. Az egyeteme- ken a tanszabadság emelkedett érvényre s nagy befolyást és tekintélyt adott az intézeteknek, melyeken nem egy kiváló német és lengyel tanár működött. Legnagyobb hatású azonban a gymnasiumi oktatásnak 1849-ben eszközölt reformja volt. A német lett ugyan a tanítás nyelve, de a nép nyelve sem mellőztetett s mindinkább belföldi tanítók alkalmaztattak. A nemzeti irodalom Krakóban és Lembergben két új tűzhelyet nyert. A lembergi Ossolinski- intézet, s a krakói tudományos egyesület egyesítette a szétszórt erőket és Az országház Lembergben. Galiczia egyre élénkebb részt vett a lengyel tudomány'és irodalom fejleszté- sében, habár ez irodalom fő forrása még mindig külföldön volt. A nemzeti szellemnek Galicziában 1848-ban bekövetkezett általános ébredése különösen a rutén népnek szolgált javára. A történeti események következtében a rutén népesség leginkább parasztságból állt, mely a lengyellel erősen keverve, az ország keleti részét lakta. Még a rutén papság is nagyon el volt lengyelesedve, s a lengyel nyelvet a rutén egyházi hatóságok hivatalos nyelvűi is sűrűn használták. 1848-ban a rutén papság és értelmiség kebelében is fölébredt a nemzeti érzés s a kormány részéről élénk támogatást nyert.