Seite - 256 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

256 csak panyókára veti. Ugyanez lehet az oka annak is, hogy a goral nem hagyja kint az inge alját a nadrágja fölött, mint a sík föld s az erdős vidékek lakói. A hegy- és az erdővidéki nem viselhet nehéz és neki alkalmatlan csizmát, épen azért e tájakon már mintegy a természet parancsolja rá a „chodak" nevű bocskort, melyet a paraszt maga varr kicserzetlen bőrből. (A háncsból font könnyebb bocskornak „kurpie" a neve.) A chodakhoz emitt is, amott is szűk nadrágot viselnek. Nagyobb városok közelében mindig drágábban és dúsabban öltözködik a nép; viszont, mennél távolabb esik a vidék a művelődés főbb helyeitől, vagy, mint mondani szokás, mennél inkább az „Isten háta mögött" van: annál egyszerűbb és szerényebb a nép ruházata. Kétségkívül legtakarosabb és legízlésesebb a krakói köznép viselete. Fejüket a híres krakuska takarja, melynek még rogatywka vagy rogatka (csücskös sipka) neve is van, minthogy lapos tetejének a négy szögletén csücskök vannak. Alsó részét fekete báránybőr prémezet borítja, a felső része pedig karminvörös posztóval van bevonva s rendesen pávatollakkal díszítve. Nem kevésbbé jellemző a Krakó-vidékieknél divatozó alúl bő, fölfelé szűkűlő, keskeny karimájú fekete nemez kalap, melyet szintén tarka dísz és kivált pávatollak ékítenek, mint a sapkát. A krakuskát a mazurok is viselik, de némileg különböző alakban és színben. A Krakó-vidékiekéhez hasonló kalapot azonban sehol egyebütt nem viselnek. A Krakó-vidékiek felső ruhája fehér posztóból való hosszú köntös (sukman) 1 melyet piros hímzés, meg ugyanolyan bojtok díszítenek ; a gallérja fölálló és elől rendesen nyitott. E sukman alatt, de néha sukman nélkül is granátszín posztóból varrott, vörös béllésű, ujjatlan és térdig érő kaftánt viselnek, melyen apró gombok, hímzések, bojtok és rojtok, valamint többnyire vörös színű, apró gyapjúpamacsok láthatók. A kaftánt többnyire, a sukmant ellenben csak ritkán övezik körűi bőrtüszővel, mely hol keskenyebb, hol szélesebb, de rendesen fehér bádogpitykékkel, szcgecskékkel, apró pénzekkel van kiverve és csörgő sárgaréz karikákkal teleaggatva. E kaftán alatt van a fehér vászon ing, melynek a keskeny gallérja gyakran hímzéses és elül gombostűvel, piros szalaggal, vagy kis kokárdával van össze- foglalva. Az ing újjain is vannak fehér hímzéses hajtókák, melyek azonban gombokkal záródnak. Nyakkendőt a krakói, valamint a lengyel paraszt egyáltalában soha sem visel. Nadrágja többnyire világos, vagy fehér alapon vörös, kék vagy violaszín csíkos perkálból van. Hosszú szárú bagaria csizmái térdig érnek, s a sarkuk jó magasan meg van patkolva; azért reng a kocsma