Seite - 268 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

268 a kamarában állanak.' A szobák magasak, világosak és majdnem mindig padlózottak, a mi a síkföldön már ritkaság számba megy. A goralok házain rendesen nincs kémény, s a füst a tetőnyíláson át a padlásra, s onnan a füst- lyukakon keresztül, vagy ha azok nincsenek, akkor a tető hasadékain át jut a szabadba. Mint már említettük, a síkföldi ház két részből, a lakószobából és a pitvarból áll. A szoba belső berendezése olyan, mint a hegyi lakók fekete szobájáé. E szoba mellett van néhol egy másik kisebb, melynek alkierz (erkélyszoba) a neve. A hol a pitvar ketté osztja a házat, ott az egyik szoba fehér, a másik pedig fekete szobája a goralnak. Csak a berendezése más, mint a hogy már az egész ház és annak lakói is egészen más néprajzi jellegűek. Harmincz évvel ezelőtt még a síkföld házainak sem volt a tetőből kimagasló kéményök, mint a hogy a goralok házainak még ma sincsen. A goral még ma sem látja szükségesnek, hogy ezen valamit változtasson, minthogy neki a füst nem oly alkalmatlan, mint a síkföld lakójának. Ennél a fost különben már csak azért sem mehet a kályhából egyszerűn a tető- nyílásokon át a szabadba, minthogy a szalmafödél mellett az ilyen berendezés tűzveszélyes lenne; itt tehát kémény híján a füst csak az ajtón át mehetett ki, minek folytán az egész szoba tele lett füsttel, s az ajtónak mindaddig tárva kellett lennie, míg a tűz égett ; már pedig ez téli időben ugyancsak kényel- metlen állapot lehetett. A falusi lakosság részint ház- és telektulajdonosokból, vagy földes gazdák ból (gospodarz , a hegyvidéken gazdaJ, részint saját házacskával bírókból (chalupniki)^ zsellérlakókbdA (komorniki) és napszámosok niki) áll. A telkes gazdák loo holdon alóli, legtöbbnyire azonban csak úgy 5—IO hold föld tulajdonosai. A saját házikójú gazdának is van egy kis földecskéje. Az ilyenekkel körülbelül egy sorsú a zsellér vagy napszámos is, jóllehet ezek, mint a nevük mutatja, másnak a házában laknak, a napszámos pedig csupán a két keze munkájából él. A kinek sem háza, sem földje nincs, az valami mesterséghez lát, a nemesi udvarházakban keres szolgálatot, vagy a városokba és gyárakba szegődik munkásnak. Olyanok, a kik másoknál bérben laknak s valami foglalkozást űznek, falun csak igen kevesen vannak. Mezei napszámosok az olyanok, a kiknek a kis házikójukon kivűl csak igen csekély földjük van. Ezek a maguk házigazdaságán kivűl még valami kéz- művességet űznek, pl. vargák, szabók, takácsok, bodnárok, ácsok, kovácsok ; vagy pedig családostól mezei munkába szegődnek az urasághoz vagy valamely