Seite - 290 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

290 előtt. A Katalin-templom és a Krakótól jó távol fekvő Wieliczka bányászai közötti kapcsolat felvilágosítására meg kell jegyeznünk, hogy a Bonar család egy tagja öreg Zsigmond király (1506 —1548) idejében nagy érdemeket szerzett hazája pénzügyeinek rendezése és a wieliczkai sóbányák felvirágoz- tatása által. Wieliczkában még ma is viselik egyes aknák a Bonar nevet. Bizonyára ez is oka, hogy a boldoggá avatott Bonar Jezsaiásnak a Katalin- templomban levő híres csodatévő két festménye a wieliczkai bányászoknak szüntelen emlékében maradt. A történelmi mondák jórészt a nép őskorára vonatkoznak. A lengyel nép hajdan több törzsből állott, melyek a lechiták közös nevét viselték. Ez összefoglaló elnevezés azonban feledésbe ment, mikor a lechiták azon része, mely Gnesen és Posen környékén lakott, s magát polan- nak nevezte, a többi törzs fölé kerekedett és mindnyájára rá ruházta a maga nevét. A monda szerint Lech volt a lengyel nép ősatyja. Ez a Lech népével együtt pontosabban meg nem határozható időben a Wartha folyó környékére került, a hol akkor még rengeteg erdőségek voltak. Ez erdők egyikében Lech és lovagjai fehér sasok fészkére bukkantak, a mit Lech jó jelnek vévén, magával vitte a ritka állatokat. A hol a fészket (lengyelül gniazdo ) találta, oda építette a székhelyét, s a gniazdo szótól a várost Gnieznonsk (Gnesen) nevezte el, a fehér sast pedig országa czímeréűl választotta. A lechiták korában a mai Krakó környékén Krak (latinosan Krakus) fejedelem uralkodott. Az ő idejében a Wawel hegynek egy barlangjából sárkány tört elő és emberekben, állatokban szörnyű pusztítást vitt véghez. Krakus fejedelem legyőzte a sárkányt, melynek barlangját még ma is muto- gatják a Wawel látogatóinak. Azután kastélyt építtetett a Wawelre, a kastély köré pedig várost alapított és azt a maga nevéről Krakówxvdk nevezte el. Különben is kitűnt vitéz hadi tetteivel, a miért is halála után az egész nép nagy pompával temette el és a sírja fölé magas dombot emelt, a mely Krakus-sírja néven még ma is látható Krakónak Krzemionki nevű kül- városában. Minthogy Krakusnak nem maradt fiutódja, halála után leánya, Wanda vette kezébe a kormány gyeplőit. A szépségével és szellemével egyaránt kitűnő fejedelemnő kezére egy Rüdiger nevű német fejedelem áhítozott; Wanda azonban nem akart hozzá menni, mert attól tartott, hogy népe ez úton idegen uralom alá kerülhet. A megsértett herczeg erre erőszakkal akart czéljához érni és hadat üzent Wandának, a ki azonban épen nem ijedt meg,