Seite - 318 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1
Bild der Seite - 318 -
Text der Seite - 318 -
318
darabkákat pedig a szántóföldekbe dugják, hogy a vetést a jégveréstől
megóvják.
A nap többi részét a gazdasszonyok a ^wi^cone* (szentelt holmi) előkészí-
tésével töltik el, a melynek egyetlen lengyel házban sem szabad hiányoznia.
A „szentelt" holmi tojásból, különféle süteményekből, füstölt húsból, fűszerek-
ből és italokból áll, melyek a húsvéti ünnepek alatt kerülnek elfogyasztásra.
Mentül vagyonosabb a család, annál dúsabb a „szentelt". A parasztoknál
rendesen tojás, szalonna, kolbász, kenyér, húsvéti kalács, sajt, vaj, torma
és só tartozik hozzá. Szombat délután a gazdasszonyok mindezt közös helyre,
vagy ha templom van a faluban, oda viszik, hogy a pappal megszenteltessék.
A városokban a papok házról-házra járnak és ott szentelik meg az elkészített
étkeket, mivel itt annyi a szentelni való, hogy bajos lenne a templomba
czipelni. Ugyanígy történik ez a falukon is a nemesi udvarházakban.
Húsvét vasárnapján, a mise után kezdik a „szentelt"-et elkölteni.
A tojásokon kezdik, a melyeken rendesen megosztoznak, s e közben ép úgy,
mint a karácsonybőjti lakománál, boldog ünnepet kívánnak egymásnak.
A második étel a zur ; a mely azonban most már nem ama sovány böjti
leves, hanem tojással, kolbász- és szalonna-darabokkal van elkészítve.
Hogy micsoda pazar bőséggel szerelték föl hajdan Lengyelországban a
húsvéti „szentelt"-et, annak feltűntetésére egy XVI. századbeli tanút idézünk.
Ez Pszonkci Miklós, Tarnowski János egy udvari embere, kinek a gazdája
ifjú korában V. Károly háborúiban kitűntette magát; a miért e császártól
grófi czímet kapott s később hazájában a legmagasb katonai méltóságra
emelkedett, és mint hetman békében s háborúban egyaránt emlékezetes
tetteivel örökítette meg a nevét. Ezt a magas rangú főurat egy krakói polgár,
valami Chroberski nevű, meghitta magához a „ szentelt "-nek megízlelésére,
és kísérője, Pszonka, az ő udvari embere, így írja le a feleségéhez intézett
levelében e látogatást : „Soha sem győzném elmondani, avagy Kedvességednek,
szeretett drága Salusiám, hűségesen leírni, hogy miféle dőzsölés megy itt
végbe a mi Urunk húsvéti föltámadásának ünnepén ! Hiszen az ilyesmi hallatlan
a mi vidékünkön. Itt minden polgár bátran ép úgy büszkélkedhetik, mint
akár a vajda úr maga, és van is rá elegendő oka. Olyan a szoba, a melybe
belépsz, mint egy kincsesház. A falakon dúsgazdag szőnyegek tündöklenek,
a szekrények telvék tálakkal, korsókkal, serlegekkel és ezüst kelyhekkel, hogy
csakúgy káprázik belé a szemed. A ház úrnője maga rubintos és brilliántos
fülönfüggőkkel ékes, a nyakán meg akkora gyöngyöket visel, mint a leg-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (1), Band 19/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (1)
- Band
- 19/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 472
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch