Seite - 324 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

324 a városokból egyes falvakba is elterjedt már, valamint az a szokás is, hogy ifjú legények az első és második ünnepen házról-házra járnak a „smigusu-ra, és alkalmi egyházi énekeket zengenek, a miért ajándékokat kapnak. Húsvét másodnapján egész Lengyelország-szerte s minden társadalmi osztályban egyaránt szokás az öntőzködés. Ez a falukon a délutáni órákban nagy mozgalmat okoz. Mindenfelé kézi szivattyúkkal, kannákkal és korsókkal látni a legényeket fölfegyverkezve, és az ember könnyen kéretlen fürösztéshez juthat, kivált azonban a leányoknak kell magukra jól vigyázniok. A ki közűlök a ház elé merészkedik kilépni, azt bizony leöntik, hogy csakúgy csorog róla a víz. Néha a leöntött leány egy fazék vagy csöbör vízzel tér vissza az útezára, hogy megtámadóinak kamatostúl visszaadja a kölcsönt. De ilyenkor ugyan- csak ügyeljen ám magára, mert ha elcsípik, a kút elé vonszolják és tetőtől talpig leöntik a vödörrel; vagy ha közelben van a patak, abba is bele dobják. Ez a mulatság azonban néha a legényeknek is a torkukra forr, mert a leány könnyen magával ránt egyet-egyet közűlök és jól megmártja a vízben. Az ilyen leányra nézve ugyanis nagy dicsőség, hogy a szent „Lejek" (öntöző) napján ekkora hőstettet vitt végbe, a legényen pedig az egész éven át rajta marad a megmártás szégyene. Húsvét keddjén Krakóban a „R$kawka"- 1 ünneplik, a melynek az eredete még máig sincs kiderítve. Krakó közelében Podgórze városon túl van az a sziklás magaslat, a melynek a tetején Krakus sírdombja és egy kis kápolna áll. Ebben a kápolnában hajdan húsvét harmadnapján isteni tiszteletet tartottak, a melyre a környék falvainak népe sűrűn tolongva zarándokolt és egész estig ott töltötte az időt. Délután hozzájuk csatlakoztak a krakóiak is, és mindenféle játékkal mulattak, továbbá a „szentelt" maradékait osztották ki a szegények között. A monda szerint a Pgkawka-t Krakus tiszteletére, nevezetesen pedig annak az emlékére ünnepelték, hogy évszázadokkal ezelőtt a nép hajdani jó fejedelme tiszteletére a kezében (r$ka) vagy a ruhája újjában (r$kaw) hordta föl sírdombjához a földet. Pünkösd. A karácsony és húsvét után a pünkösdöt ünneplik meg a legnagyobb fény nyel. Városban és falun ki-ki friss zölddel díszíti ez ünnepre a házát. A falusi házak szalmafödelébe üröm (bylica) ágacskákat dugdosnak, a mely növénynek a lengyel népnél ősidők óta jelképes jelentése van; a házak ajtaira lombfüzéreket aggatnak, a padlóra pedig kálmos-leveleket hintenek. A templomot is friss lombbal díszítik. Csak a mazurok és goralok nem igen követik e szokást. Annál inkább a Krakó-vidékiek; itt kivált pünkösd másod-