Seite - 335 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

335 A házbeliek erre azt felelik: „Isten adjon neked áldást, boldogságot!" — és tőlük telhetőleg megajándékozzák. Ugyanekkor történik a nászkiséret egybe- állítása, a melyhez a kérők, vagyis násznagyok, nyoszolyőasszonyok, vőfélyek, nyoszolyóleányok és a zenészek tartoznak. A zenéről a vőlegénynek kell gondoskodnia. Ha vagyonos, akkor két hegedűst, egy klarinétost és egy bőgőst fogad; ha szegényebb, beéri egy hegedűssel és egy bőgőssel. A nyoszolyóleányok többnyire nyolczan vannak, a vőfélyek kilenczen, nász- nagyok és nyoszolyóasszonyok heten-heten. A menyasszony után az első hely a legidősb nyoszolyóleányt illeti, a vőfélyek közt pedig a legidősebb vőfélyt. Ez egyúttal a lakodalom „udvar- nagyba, de van helyettese is, a „másodudvarnagy". A násznagyok (swaty) legöregebbike a starost; a nyoszolyóasszonyok (swaszki) legidősbje a tulaj- donképeni koszorú vivő (vagy starost- né), mivel ő viszi a templomba a két kis koszorút és a jegygyűrűket, a hol ezek szokásosak. Az első hirdetést követő két vasárnap a menyasszony a legidősb nyoszolyóleánynyal jelenik meg a templomban. Mind a kettőnek télizöldből és rutából font koszorú van a fején, s a hajukból számos tarka szalag lóg a vállukra. Akárkivel találkoznak a templomból haza menet, mindenkit térd- karolással üdvözölnek, a mivel a menyasszony az illetőnek az áldását kéri ; épen ezért mindenki, a ki ez üdvözlésben részesül, így szól : „Isten adjon neked szerencsét és áldást!" Maga a lakodalmi ünnep az utolsó hirdetés utáni hétfőn este felé a „vesszb/onás u-sai (rózgowiny) kezdődik. A vőlegény a legidősebb vőfélylyel és a zenészekkel az apja háza elé megy s ott addig muzsikáltat, a míg be nem bocsátják és vendégségre nem marasztalják őket. Most a „vessző" elkészítéséhez látnak, a mi közben az egybegyűlt fiatalság tánczol. Ezalatt a menyasszony a nyoszolyóleányokkal a maga házában előkészíti a vessző körűifonására való rutát és télizöldet. Ennek megtörténte után a legidősebb nyoszolyóleánynyal, a ki a második hirdetés napja óta állandó kísérője s az összes szertartások alatt folyvást mellette van, a vőlegény házába megy. Ott megint térdkarolással üdvözli az összes jelenlévőket s felkéri, hogy menjenek mind a menyasszony házába. A vőlegény kezéből átveszik a vesszőt, melyet majd a menyasszonynál fonnak körűi. Ének- és zeneszó mellett vonúl oda a menet. A vesszőt egy, az ilyesmiben már jártas vőfély készítette el. Az erdőn levágott egy körülbelül két hüvelyknyi vastagságú zsenge tölgyfácskát s abból egy rőfnyi pálezát faragott, melyet rovással két egyenlő félre osztván, a felső