Seite - 342 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

342 szerencsét és áldást!" Ha a menyasszony árva leány, akkor a nyoszolyó- leányok a térdkarolás alatt még ezt is éneklik : „Anyám, az égből szállj le, Szükség van rád megint, A napsugáron szállj le, S a szentek véled mind, A fényes napsugáron Kövessenek mindnyájan. Elment a Boldogságos És szóla Szent Fiához: „Jer holnap esküvőre!44 De Jézus tud már róla S anyjához ígyen szóla: „Bízd azt a jótevőkre!" A térdkarolással járó mély meghajlást háromszor ismétlik a jegyesek a szülék előtt és azután jobbról balra menve, háromszor megkerülik az asztalt, a melynél a szülék ülnek. Mikor ennek vége, így énekelnek a nyoszolyó- leányok : „Forogj, kedves koszorúm, Forogj körbe' szomorún, Édes apám asztalát Járjad körűi szépen, Minthogy, azt már látom, Itthon semmiképen Sincsen maradásom." Most az „udvarnagy" a levegőben megcsóválja a bokrétás vesszőt és így szól: „Utánam!" Erre a mátkapártól és a zenészektől kisérve háromszor, jobbról balra menve, megkerüli az asztalt az egész násznéptől kisérve, mi közben a menyasszony anyja, vagy a legidősb nászasszony mindnyájokat szenteltvízzel hinti meg. Az asztalon kenyérszeletek vannak, melyekből min- denki vesz egyet, hogy a pitvar előtt álló koldúsnak adja. Az asztal háromszori megkerülése után a menet ugyanily rendben hagyja el a szobát. A meny- asszony a pitvar küszöbén, a vőlegény pedig a ház kapujában áll meg, s mindketten körűikarolják a kimenők térdeit, hogy mindenkitől, akár kicsiny, akár nagy, áldást és szerencsekivánatot kérjenek. Az udvarban, a pitvar előtt valamennyien megáilanak. Ott az udvarnagy egy időre átadja a vesszőt helyet- tesének és megkínálja a vendégeket az örömapától kapott palaczkkal. Mikor ezt kiitták, a palaczkot és a poharat, a miből ittak, atdobja a háztetőn, a mihez a zenészek tust húznak. Itt-ott ilyenkor egy-egy pisztoly- vagy puskadurranás is hallatszik. Most a szertartásmester vagy udvarnagy megint átveszi helyette- sétől a bokrétás botot. A legidősb nyoszolyóleány erre hozzá lép s a vessző mindenik ágára egy-egy almát -tűz föl, az udvarnagynak pedig szép szalagot köt a nyakára és bokrétát tűz a sapkájára, a mit a leányok e nótával kisérnek : „Szent kereszt, te légy velünk, j Szűz Mária, kisérj minket, Jó órát adj most nekünk; \ Védd a mi kis seregünket!"