Seite - 349 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

349 olyan vezetők kalauzolása mellett zarándokolnak, a kik jól ismerik az oda vivő utakat, és az illető helyeken otthonos szokásokat. E nagyobb útakat is gyalog teszik meg és az útba eső összes nevezetesebb templomokba betérnek. Útközben ájtatos énekeket zengedeznek, melyeknek egyes vers- szakait mindig hangosan kikiáltja előbb a vezető. A híresebb búcsújáró helyeken néha 30—50 ezer zarándokot is látni együtt, Cz^stochowában pedig százezernyi tömeg sem ritkaság. A Tur-ral (ökörrel) való járás. Temetés . A halál közeledtét rendkívüli jelek jósolják meg. Ilyenek a kutya vonítása, a kuvik huhogása, továbbá ha az óra minden látható ok nélkül hirtelen megáll, vagy magának a „Halál"-nak megjelenése, a ki éjjel vagy az ablak alatt, vagy a betegnek az ágya előtt mutatkozik. Ha a fejénél jelenik meg, akkor a beteg menthetetlen, ha ellenben a lábánál, akkor föl- gyógyúl. A kinek egyszer az a végzete, hogy a betegségébe bele haljon, azon nem segíthet semmiféle orvos. Mikor a beteg már nagyon oda van, elhívják hozzá a papot; mikor pedig haldokolni kezd, „sima szalmára", vagyis a padlóra terített, sima, tördeletlen zsúpszalmára fektetik, és szentelt gyertyát gyújtanak. A haldokló nagy lelki nyugalommal várja a végét, s ha