Seite - 357 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1
Bild der Seite - 357 -
Text der Seite - 357 -
357
A csupán éneklésre szánt valódi dalok nagyobb részt ú. 11. dumki- k,
vagyis románczok, balladák, legendák. Némelyiküket a legjelesb lengyel
költők is földolgozásra méltatták. A férjgyilkos asszonyról szólót, ki „az urát
a kertjébe temette s a sírjára télizöldet ültetett", Mickiewicz használta föl
„A liliomok" czímű balladájában. Slowacki „Balladyna" czímű szomorú-
játéka pedig abból a szintén igen régi balladából meríti tárgyát, a melyben
Sobótka-Unnepi tfízugrás.
az egyik leánytestvér a másikat eprészés közben megöli, hogy egy hatalmas
nagy úrnak a feleségévé lehessen. Nem kevésbbé régi a koldúsbotra jutott
vitéz dala is, a ki ugaron, erdőn át bolyong és sokáig küzd az éhhalál ellen,
míg végre ereje fogytán leroskad hű paripája lábai elé, melyekkel ez maga
ássa meg a gazdája sírját. Mikor megásta, bánkódva néz a sírba utána
s így siratja :
„Kelj föl, édes gazdám, fiatal uracskám,
Én vagyok a te jó, hűséges lovacskád !
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (1), Band 19/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (1)
- Band
- 19/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 472
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch