Seite - 358 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1
Bild der Seite - 358 -
Text der Seite - 358 -
358
A mikor még rajtam ültél, lovagoltál,
Mindig kijutott a szemenszedett abrak,
Most pedig még szecskát, még szecskát sem adnak.
Nem sokára hollók, varjak tépnek szélylyel . .. ."
Meghallá a vitéz édes testvérkéje,
Forró könyek gyűltek, gyűltek a szemébe."
A csatában elesett vitéz, kit az anyja, húga, vagy a szeretője sirat,
egyébként is igen kedvelt hőse a balladáknak. Nemkülönben a csalódott
szerelmes is. A hűtlenűl elhagyott, sőt csábítójától a halál torkába taszított
leányról énekel a „Kasienka" balladája is, mely egész Lengyelországszerte
ismeretes :
„Jas lovát itatta a folyónál lent,
Kasiát rábeszélte, s a lány véle ment."
Mielőtt útra keltek, a leány a legény unszolására „aranyat, ezüstöt vitt
magával bőven". Ütjokban eleinte nem is szólnak egymáshoz. Majd mind-
ketten neki bátorodnak. Jas' elveszi a leánytól aranyát, ezüstjét s még drágább
kincsét, a szűzi koszorúját, s aztán haza kergeti. Mikor nem akar haza térni,
„Derékon ragadja s a folyóba dobja
Ott, a hol legmélyebb a folyónak sodra."
Kasia hiába esdekel „sólymá"-hoz, a legényhez, a ki szívtelen durvasággal
így válaszol :
„Nem azért dobtalak a víz fenekére,
Hanem hogy ott maradj s ki ne kerülj élve."
Szerencséjére a leánynak halászok vannak a közelben, a kik a szegény Kasia
szavát meghallják s kimentik a vízből. A leány most haza tér s a templom
kapujában állva, keservesen sír:
„Lányok és asszonyok, rólam tanuljatok,
így jár, a ki apát, anyát odahagyott;
így jár, ki övéit hűtlenűl elhagyja,
Megveri, mint engem, a Mindenek Atyja."
De nem minden leány enged oly könnyen a csábításnak, mint a szegény
Kasienka, és a szerelemnek sem mindig ilyen gyászos a vége. Erről egy
másik, költői bájjal teli hosszabb ének szól, a mely az iméntihez hasonlag
szintén általánosan el van terjedve a nép között. A szerelmes ifjú egyre azt
hajtja benne: „Mégis csak az enyém léssz, kedvemre fogsz hajolni." A leány
erre mindig azzal felel, hogy „mégsem leszek a tiéd, nem hajlok a kedvedre".
Mindenképen menekülni kiván tőle. Majd kis madárka szeretne lenni, hogy
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (1), Band 19/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (1)
- Band
- 19/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 472
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch