Seite - 376 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

376 a többi nemzetiség és vallásfelekezet iránt. Szeret idegen nyelveket tanulni, sőt a félművelt elemek, kivált a városokban, könnyen esnek abba a hibába, hogy idegen nyelvi ismereteiket fitogtatva kívánják magukat az alsóbb nép- osztályoktól megkülönböztetni. A rutén kiválóképen vallásos, a miről az úton-útfélen álló templomok, kápolnák, szentképek és feszületek is tanúskodnak. Nagy bizalommal visel- tetik papjai iránt, a kik ennélfogva nagy hatással is vannak rá. Továbbá jellemvonásai ős idők óta a vendégszeretet és jószívűség. Az idegen mindig szíves látásra talál még a legszegényebb rutén parasztkunyhóban is, a hol a terített asztalon a szláv vendégszeretet jelképei, kenyér és só várják. „Hisf w divi, Boh z nym! u (Vendég a háznál, Isten áldása vele!) úgy mond a rutén közmondás. A szegény és sorsüldözött is mindenkor kész oltalomra és segítségre talál nála. Bármily békeszerető is különben, azért a harczban bátor katona. A rutén ezredek számos csatatéren adták fényes tanújelét az uralkodóház és a haza iránti hűséges áldozókészségüknek. A hazáért való halált egy rutén népdal nászünnephez hasonlítja, s a csatatéren eleső katona a feje fölött leszálló szürke sassal üzen haza édes anyjának : „Mondd meg anyámnak : Szolgálatban állt a fia . . . . Szolgálatban királyleánykát hódított, Puszta síkon bús sírhantot." Különféle körülmények hatása, főkép pedig a természet szerinti életmód és táplálkozás, nemkülönben a szomszédos és egyéb idegen népelemekkel való érintkezés és keveredés folytán sok tekintetben sajátszerű színezetet nyert a galicziai rutén* néptörzs, mely több néprajzi csoportra, testalkatban, viseletben, szokásokban és nyelvjárásban megannyi különböző népegyedekre oszlik. E csoportok némelyike épen ez alakító körülményeknek köszöni a nevét. Már maga a galicziai ruténség lakta terület földrajzi alakúlata, úgy mint a podoliai fensík, az éjszaki San-, Bug-, Styr-melléki mélyföld, a Dniester síksága és a Kárpát-hegység szintén nem csekély mértékben járult hozzá a lakosság néprajzi különféleségének kifejlesztéséhez. Kevesebb különösségeket mutat a fel- és alföld lakossága ott, a hol egy- mástól kevésbbé lévén elválasztva, nagyobb kölcsönhatással volt egymásnak a nyelvére, erkölcseire és életmódjára a sűrűbb érintkezés folytán. Itt inkább a történelmi események hatottak átalakítólag a népjellemre, míg a félreesőbb hegyvidéken élő lakosság majdnem pusztán természeti hatásoknak volt kitéve.