Seite - 378 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1
Bild der Seite - 378 -
Text der Seite - 378 -
378
A San balpartján és a Bug mellett elterülő rónát a búzán- ok (Bug-
mentiek) ősrégi rutén törzse lakja, melyet már Nestor krónikás is említ.
E néptörzs eredeti szép szláv typusát helyenként a közötte megtelepült tatárok
csúfították el. A területükön hajdan állott, de ma már, sajnos, nagy részt
kiirtott őserdőkről e népséget „polisiuky" vagy „polisfuky", vagyis „erdő-
lakók" néven is hívják.
A podoliai fensík lakói, a podolán- ok, ez országrész puszta vidékei miatt
opolány nevet is viselnek; míg a felső Styr mentén egészen a Zbrucz forrásaiig
lakó népesség wolyniány neve a hajdani Wotvnia herczegséghez tartozásukat
tanúsítja. A Dtiiester völgyében és az azt szegélyező meredek lejtőkön a
poberézc-e k (partlakók) vagy nistrowiá?i-ok (Dniester-mentiek) települtek meg.
A San és Bug melléki mélyföld lakói, a búzán- ok, karcsú, szálas, fürge
néptörzs, melynek hosszúkás, kissé halvány arcza határozottan rutén jellegű.
A podoliai erősebb és izmosabb termetű, jóllehet szikár, arcza inkább tojásdad
és üdébb színű. Alkata zömökebb, vontatott járása közben előre hajlik a térde.
Az asszonyok gyakran kiváló szépségűek, de hamar elvirágzanak ; a puszta
ingben futkosó gyermekek haja világos szőke, idővel azonban megbarnúl.
A podoliaiak kellemes arczvonásait és fényes, szelíd szemét többnyire némi
búskomorság árnyékolja, melyet csak ritkán derít föl vidámabb mosolygás.
A jórészt egyhangú, végtelen rónaságnak e lakói nagyon kedvelik a zenét
és éneket.
Viseletek . — A podoliaiak, valamint a rutének általában, ősi, keleti
szokás szerint fejüket egészen az üstök búbjáig, melynek kozák módra
oseledeé a neve, borotválják és az üstökükkel födik el a tarkójukat, úgy,
hogy a hajuk hátúi egész a nyakukba lóg, míg elül a homlokuk közepéig él-
és kerekre van nyírva. A szakállukat is borotválják, és csak rövidre nyírt
bajúszt viselnek. Fejükön nyáron magukfonta, széles karimájú szalmakalapot,
télen pedig magas báránybőr süveget viselnek, melynek a teteje rendesen
kék posztóból van, s oldalvást három szalagocska tartja össze a sapka hátsó
hasítékát (szapka ?ia zawisach). Rendes ruházatuk durva vászon ing, melynek
a gallérját rézgomb, vagy két végben lelógó keskeny piros szalag (harasiwka)
tartja össze. A bő fehér vagy kék csíkos nadrágot térdig érő csizmába gyűrik,
melynek a szára fölül arasznyi szélességre ki van hajtva; magas sarka csak
ritkán van, és gyakran félhold alakú patkóval van megvasalva. Az ing fölé
a podoliai majdnem térdig érő fehér kabátot ölt, ellenben templomba vagy
városba menéskor hosszabb posztó felöltőt vesz magára, melynek fölálló
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (1), Band 19/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (1)
- Band
- 19/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 472
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch