Seite - 382 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

382 gyári posztóból varratja hosszú, granátszín vagy kék kabátját, melynek vagy szűk (zupán) vagy bő (kapóta) az alja s álló vagy lehajló a galléra. E kabátok a mellen, hátúi és az oldalzsebek ránczainál szalagokkal vannak kivarrva, s elül a mellen zsinórhurkokkal gombolódnak. Derékban a kabátot aranynyal átszőtt széles, rojtos selyem öv (tytyjpas) szorítja össze. Télen szürke, granát- szín, zöld vagy kék posztóval bevont báránybőr ködmönt (tutúp) viselnek, a mely szorosan testhez álló és széles, szürke krimi báránybőr gallérja van. Ugyanilyenből való, de kék bársony tetejű magas sipkát (szápka) tesznek a fejükre, némely városokban fekete báránybőr süveget (kiíczvia), nyáron pedig fekete vagy szürke nemez kalapot hordanak. A rutén polgári asszonyok és leányok viselete azonban már nevezetesen különbözik a falusiakétól, s többnyire csak gyári kelmékből készül. Nagy kihajtó galléros finom perkál ing; finoman ránczolt gyapjú szoknya, melyet elül fehér vagy tarka kötény takar; hosszú, málnaszín, széles hajtókás gyapjú kaftán (ka/tán, kaftánkci) és ugyanilyen lehajtó gallérral; fekete czipő vagy csizma fczobitky, czerewyky), ünnepnap pedig sárga vagy vörös szattyánbőr csizma vagy czipő a rutén polgárnő ruházatának főbb részei. Kiváló említésre méltó még a nyak- és melldísz, a mely néhány sor mogyorónyi klárisból áll, a közepén lelógó, 50—100 forint értékű aranypénzzel van ékítve úgy, hogy az uhnówi, buczaczi s egyéb rutén városokbóUvaló módosabb nők e nyakéke nem ritkán 700—1.000 forintra is becsülhető. Az asszonyok rövidre nyírt hajukat főkötővel födik, a mely köré turbánszerűen hajtogatott gyapjú vagy selyem kendőt csavarnak, úgy, hogy e kendő csücskei hátúi a leomló fürt- jeikét födve lógnak le. Némely városokban pedig a falusi asszonyok módjára fehér vászonkendőt (perémitka) kötnek a fejükre. A leányok hosszú hajfona- tukat, a melybe selyem szalagot fonnak, hátúi leeresztik. Télen a polgárnők kék vagy zöld posztóval bevont, szűk derekú, hosszú báránybőr bekecset (bekésza) hordanak. Ennek a széles kihajtó gallérja és nagy hajtókái szürke krimi prémmel vagy rókamállal vannak szegve ; a mellen és a hát varrásain pedig tarka szalagokkal, sőt néha arany sujtással is kivarrva. A Dniester-menti lakók (nistrowiány vagy poberézci — partmentiek) mintegy átmeneti fajnak tekinthetők az éjszak-galicziai mélyföld és a podoliai fensík, meg a hegyvidéki lakosság között. Épen ezért a viseletük is meg- lehetősen hasonló a szomszédjaikéhoz; még pedig úgy, hogy a balparton lakók inkább a podoliaiakéhoz, a Dniester jobbpartján lakók pedig a felföldie- kéhez húznak. Ugy a férfiak, mint a nők egyaránt térdig érő fekete posztó