Seite - 391 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

891 fölött a tetőn derékszögben összeillesztett rudak (zérdka) vannak, melyekre a ruhaneműt akgatják. A bejárattal szemközt levő falnál áll a keményfából készült, négy lábon álló nagy láda (skrynia). Ez vagy fába vésett czifrázattal, vagy pedig vörös, vagy sötétbarna alapon fekete vagy fehér rajzokkal van díszítve, míg a szélei kék, zöld vagy sárga csíkokkal vannak festve. E ládában tartják a ruhanemű egy részét, kisebb parasztkunyhókban azonban egyúttal asztalnak is használják, de ilyenkor kevésbbé díszes és hosszabb. Ugyancsak a bejárattal szemközt levő fal hoszszában húzódik egy keskeny pad, mely derékszögben érintkezik a másik fal mentén egészen a fali szekrényig nyúló másik lóczával. Az első pad előtt áll a hosszú, keskeny asztal, vagy a helyette szolgáló láda, melyet ünnepnap a két végén beszőtt díszítésű vagy hímzett abroszszal terítenek be. A keleti, de rendesen a déli falon is egész sor szentkép függ egyszerű, fekete vagy vörös fakeretben, melléjük tűzdelt szentelt füvekkel ékítve. A képek közt az első hely a Boldogságos Szűzét és Szent Miklósét illeti. A télen át szalmával fűtött lakószobában tartózkodik a háznépen kivűl a sertés, bárány, borjú és a baromfi is, a mi, ha meggondoljuk, hogy ebben egyáltalában soha sem szellőztetett helyiségben mosnak és főznek-sütnek is, meg hogy az ajtó mellett áll rendesen a nagy káposztás hordó, — fogalmat adhat a szobában lévő rosz levegőről és annak a lakók egészségére gyakorolt hatásáról. A kunyhó külső falát nedvesség elleni védelmid alacsony agyagbástya (pryspa) veszi körűi, mely azonban ülőhelyűi is szolgál. Minthogy a vékony agyagréteggel bekent sövényfal keményebb fagyok és jeges éjszaki szelek ellen nem ad elég oltalmat, téli időre a kunyhót zsúpszalmával burkolják be (zaháta), melyet rudakkal és szalmafonatokkal erősítenek a falakhoz. Az ilyen módon burkolt parasztkunyhó hófúvás idején olyan, mint egy hólepte szalma- kazal, melyből csak a kis ablaknyílás kandikál ki sötéten, este pedig csupán a tűzhelynek vagy a lámpának az ablakon kilövellő világossága árúlja el, hogy emberi lakóhely. A birtoktalan szegény paraszt (chalúpnyk) kunyhója kicsiny és igen egyszerű, gazdasági épületek nincsenek mellette s csak egy kis zöldséges kert veszi körűi. A jobb módú telkes gazdának (hospódar) többé-kevésbbé tágas házikója mellett ellenben gazdasági épületek is állnak, úgy mint egy istálló, félszer, sertés- és baromfi-ól, meg egy szín. Az egész major (obijstié) körülbelül fél holdnyi területet foglal el. A kerítésen léczekből vagy deszkákból ácsolt kapu (brama) van, a melyen mindig egy kis tetővel védett kereszt