Seite - 404 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

404 Lelke piros lánggal égve Gyermekemnek Ablakához, Hadd tudjam, ki tartja nászát." — Ha rászorul más kegyire, Szegény aggnak fáj a szive. Szól az Úrhoz keservébe': „En Istenem, oh ereszsz le A felhővel helységembe, Az esővel hadd menjek le, Napsugáron hagyj leszállnom Az ilyenféle dalok keltette borús hangúlatot azonban nem ritkán tréfás jelenetek és dévaj nóták is derítik. Némely vidéken az is szokás, hogy a vőlegény maga megy egész kíséretével a menyasszony házához a nászajándékokat neki átadni. E menetet a stárosta vezeti, a nászfácskát a feje fölé tartva. A vendégek megérkeztükkor leülnek az asztal köré, s a menyasszony ott adja át ajándékait a vőlegénynek. Azután mindnyájukat megvendéglik és késő éjszakáig tánczolnak. Némely • helyütt a posádot a menyasszonynál, valamint a vőlegénynél is a következőképen tartják meg : A díszhelyet az asztalfőn, a szentképek, alatt (na pokúti) a szülék és (ha még élnek) a nagyszülék foglalják el, s min- denikük két-két egész kenyeret tart a kezében az áldásosztásra. A menyasszony belép a vőfélylyel és háromszoros térdhajtással kéri szüléi és nagyszüléi áldását, mi közben a leányok alkalmi dalokat énekelnek. Erre a vőfély háromszor az asztal körűi vezeti a menyasszonyt, azután a díszhelyre ülteti s maga is melléje ül. A menyasszony mellett a másik oldalon a nyoszolyóleányok helyezkednek el, tovább pedig a többi hajadonok és énekelni kezdenek. A menyasszony előtt áll az asztalon a lakodalmi kalács meg egy tányér, a melybe az atyán kezdve mindenki egy-egy pénzt dob. Erre vendégeskedés és táncz következik. Ugyanígy tartják a posádot a vőlegénynél is. A tánezot rendesen a kalamajkával kezdik és a kozákkal végzik. Tánczközben folyton énekelnek, még pedig úgy, hogy az éneket mindig a tánezvezető kezdi és a többiek folytatják. Aztán egy másik tánezosra kerül a vezetés sora, és így tovább. A szombati mulatságot éjjeli zene zárja be. A lakodalom napján, vasárnap reggel a zenészek a vőlegény ablaka alatt ébresztőt (na dobry-deh jó reggelt) játszanak, melynek dallama a fecskék csicsergéséhez hasonlít. Ezután a menyasszonyt keltik föl zeneszóval, majd visszatérnek a vőlegényhez, ki ezalatt az esküvőre (doszlúbu) készül. A swáchák (nyoszolyóleányok, asszonyok) most a vőlegény számára földíszítik a lakodalmi kalácsot, a közepébe sok ágú gallyat dugván, melyet télizölddel, bazsalikommal, zabkalászokkal díszítenek s az ágak hegyeire almákat tűznek.