Seite - 409 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

409 Hétfőn reggel az új menyecske a vőfély és két nászasszony kíséretében avatásra (do ivywodu) megy a templomba. Kedden a menyasszony szüléi az új párnál látogatást tesznek, és a stárosta kíséretében a hozomány hátra- maradt részét (prydane) magukkal viszik egy ládában. Énekszó mellett folyó lakmározás vet véget a lakodalmi ünnepségeknek. Ha a házasúlók valamelyike özvegy, akkor a lakodalmat kisebb pom- pával ünneplik, s még csöndesebben, ha mind a ketten özvegyek. Ha az egyik fél árva, akkor ennek legközelebbi rokonai helyettesítik a szüléket. A halálesethez fűződő szokások is érdekesek, csakhogy már ezek közül is több kihalófélben van, vagy egészen feledésbe merült. Hucul kunyhó a Fekete-Czeremosz melletti Jawornikban. A halált (smert) a rutén nép roppant sebes járású, fehér ruhás és kaszával fegyverkezett vénasszony képében személyesíti, a ki kaszájával vet véget az ember életének. Ugyancsak vénasszonynak képzelik a pestist, kolerát és más járványos betegségeket is, csakhogy az ilyen lapátot és seprűt hord a kezében. A nép azt hiszi, hogy a megholtnak lelke madáralakban száll ki a testéből, egy a falon függő képre ül és a temetést követő éjjel még egyszer visszatér a szobába. Ezért az ablakba egy pohár vizet és egy kis szelet kenyeret tesznek, hogy a hazajáró lélek hosszú útjára valamicske táplálékkal erősíthesse magát. A megholtra fehérneműn kivűl ritkán adnak egyéb ruhát, csak a fejére teszik mindig az állásához és korához illő fej-éket. A férfiakhoz oda teszik prémes sipkájukat és lakodalmi övüket (a legények kucsmáját télizöld koszorúval ékítik), az asszonyokat perémitkában, a leányokat télizöld koszorúval és egyébként is menyasszonyi díszben temetik. G. 52