Seite - 411 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

411 kanállal eszik a megholt lelki üdveért. A koldusokat külön vendéglik meg az udvarban. Temetés után harmadnap (tretyny nevű) gyászmisét mondatnak, melyen a résztvevők gyertyát tartanak a kezükben. Az ezt követő lakomára csak a rokonokat és a legközelebbi szomszédokat híjják meg. Ugyanez ismét- lődik a temetés utáni kilenczedik (dewiátyny) és negyvenedik napon (sorokó- wynyj, valamint annak évfordulóján is (rokőwyny). Az öngyilkosokat keresztütakon vagy a temető árkába temetik el. A néphit szerint ezek mindaddig vámpírok (opyr) alakjában bolyganak éjente, Hryniawa „Na Zeienim" községhez tartozó hucul falu a Fekete-Czeremosz mellett. a míg kőrisfa czöveket nem tűznek a sírjukba és így mintegy oda nem szögezik a halottat. Kereszteletlenűl elhalt gyermekek (poterczáta) lelkei esténként temetőjük helye körűi a levegőben röpdösnek és az arra menőktől megkeresztelésüket kérik. Ezért az ilyeneket oly helyekre temetik, a hol nagyon sok ember jár-kel. Ha az arra menő hangjukat hallja, csak valamit dobjon feléjük s e közben mondjon egy nevet, azzal már meg vannak keresz- telve. Hét esztendő múlva földi vagy erdei tündérekké (mawky semylitky, avagy rusalky) változnak. Az évkör ii?inepei\ú járó szokásokon is sokat változtatott a keresztény- ség, de azért őseredeti vonásaikból is él még egy s más. A rutén ünnepi 52*