Seite - 415 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

415 hajdani tiszteletére való vonatkozás rejlik {hrim = mennydörgés). Karácsony- estétől vízkeresztig, kivált az esti órákban, minden nagyobb munkától tartóz- kodnak. Ez esték neve swiaty wéczery (szent esték). A karácsonynál sokkal nagyobb ünnepséggel ülik meg a rutének a fölötte szigorú böjtre következő húsvétot, melynek a neve welyk-den , a „nagy nap44. A nagyhéten sütik a gazdasszonyok a húsvéti kalácsot (páska), melyek a lakodalmiakhoz hasonlag sokféle fűszerrel fehér lisztből készülnek. Nem hiányozhatnak ekkor a kolbászok, a szalonna, a módosabbaknál ezeken kivűl még a sonka és a sült malacz sem, a mely tormagyökeret tart a szájában. Mindezen ételneműeket keményre főtt tojással, sóval, sajttal és vajjal egye- temben egy sütőteknőbe, vagy egy vastag lepedőbe rakva, húsvét reggelén a gazda a templomba viszi megszenteltetni. A szentelés az istenitisztelet után künn a templom előtt történik, hol a falubeliek kettős sorba állnak a szentelni- valójukkal, a pap pedig harangzúgás, mozsárdurrogás és énekszó mellett végighaladva köztük, megszenteli az eledeleket. A húsvéti szentelt kalácsokon (Ézviaczéne) kivűl húsvéti ajándékúl főképen a hímes tojások szolgálnak. Ezeket börzsönynyel, szantálfával, anilinnal vagy egyéb festékekkel festett vízbe mártják az asszonyok, miután előbb timsós oldattal nedvesítették meg a héjukat. Ez egyszerű festett tojásoknál (kraszanky) sokkal díszesebbek is vannak, az ú. n. pysanky , melyek igen változatosan, byzanczi keresztekkel, csillagokkal, régies csatabárdokkal, többnyire pedig mértani ábrákkal ékesítvék. Mint a népies hímzéseknél, itt is minden díszít- ménynek megvan a maga külön neve. Némely ilyen hímes tojáson mór stílű ékítményeket is látni, melyek valószínűleg Bukovinából és Moldvából kerültek. A húsvéti tojásokról a huculok a következő legendát regélik. Míg Krisztus az Olajfák hegyén imádkozott, a Szűzanya egy szegény külvárosi kunyhóban épen húsvéti tojásokat festett, melyeket egy tyúkkal egyetemben Pilatusnak ajándékba készült vinni, hogy nála szent fiának fölmentését kieszközölje. A mint azonban megtudta, hogy Jézust már keresztre feszí- tették, végtelen fájdalmában elájúlt, s ekkor a festett tojások szanaszét gurúltak az egész világon. A húsvéti kalács megszentelése után ki-ki haza siet. Legelői a gazda a szenteltük, melylyel előbb háromszor megkerüli a házat s csak aztán viszi be az asztalra. Mindenekelőtt fölszeletel egy tojást és azt áldásmondások közben kiosztja a háznép közt. Ezután a húsvéti kalács elosztása következik,