Seite - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

416 a mi kor szerinti sorban történik ; majd pedig a többi húsvéti eledelre kerül a sor. A legények, a mint jól laktak, versenyt futnak a templomba, s a ki elsőnek érkezve, legelőbb kondítja meg a harangot, az nősül meg abban az évben legelőször. Délután a temetőben vagy a templom előtti téren énekszóval járó húsvéti .játékokat (hahitky vagy hajiwky) játszanak, melyek kétségkívül az ősi pogány tavaszi ünnep maradványai. Az ez alkalommal szokásos tánczok- ban 20—30 leány körben, egymást kézen fogva, majd hosszú sorra bonta- kozva lejt és énekszó mellett kígyódzó vonalakban kanyarog. Egy másik alakja a táncznak, hogy a körben forgók egy leányt a kör közepére állítanak, és úgy tánezolnak, énekelnek körülötte. Majd meg két ellenséges táborra oszolva, egymással szemközt áll föl a két kar, s váltakozva feleselgetnek egymással. A húsvéti énekekben az ősi pogány did (dédapa) és tádo (a szépség istennője) is előkerül. Mind e tánczokat a csinált virágokkal, szalagokkal és mindenféle olcsó csecsebecsével fölpiperézett leányok magukban járják, míg a legények, a kik a közelben leskelődnek, tréfás megrohanással szakítják át a leányok sorait. A Húsvéti énekek többnyire a tavasz dicsőítésére vonatkoz- nak, miért is tavaszi daloknak (wesriianky) is hívják őket. De némely tavaszi dalnak és játéknak történelmi alapja is van s a rutén fejedelemség korára való visszaemlékezések foglaltatnak benne. A tulajdonképeni tavaszi dalok azonban, melyeket kivált a leányok énekelnek tavaszi játékaik közben, majd humoros, majd bánatos szerelmi tárgyúak. Az e játékoknál szokásos tánczok : a „görbe" táncz (krywyj táneé), a „nyúl" (zájczyk), a „mák" (mah) táncz és egyebek. A legények játékai énekszó nélküli erőmutatványokból és versenyzésekből állanak, melyeknél az ifjúság az erejét, ügyességét és gyorsaságát igyekszik kimutatni, vagy pusztán az öregebbeket mulattatni. Eredeti egy játék az úgy nevezett eleven torony (zvéza) vagy templomocska (cerkowcia), melyet a horodenkai kerület Tyszkowce nevű községében szoktak ilyenkor játszani. Húsvét hétfőjén (obfyivanyj ponédilok) a falu legényei a leányokat meg szokták öntözni, sőt az is megesik, hogy egy-egy leányt valamely tóhoz vagy patakhoz hurczolnak és ott megmártják. Ez önkénytelen fürdőtől a leányok úgy válthatják meg magukat, ha előre hímes tojásokkal kínálják meg a legényeket. E nap délutánját sok helyütt a holtak emlékének szentelik, másutt ellenben a húsvét utáni első vasárnap (prówody) van e megemlékezésnek szánva. A megholtak sírjaira kis húsvéti kalácsokat (perépiczky) tesznek hozzátartozóik. A kalácsokba gyertyácskák vannak tűzve, s melléjök még