Seite - 419 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

410 a ház előtt a gazda fogadja, kit az összes aratók nevében a menyasszony üdvözöl mély meghajlással és szerencsekívánatokkal. A gazda leveszi a meny- asszony fejéről a koszorút, megajándékozza őt s aztán meghívja az aratókat vacsorára, mely után zeneszó melletti táncz következik. A rutén nép szokott tánczai a kozák és a kolomyjka (kalamajka). A kozák igen vidám, rendkívül gyors, szinte rohamos mozdúlatokkal járó táncz, melyben a tánezosok mintegy az ellenségre látszanak törni. A tánezos rendesen maga énekli a többnyire tréfás vagy legalább is derült tartalmú dalt, mely mindig dfor-hangnemű. Ellenben a kalamajka dallama rendesen moll- hangnemű, olykor-olykor néhány dur-ütcmmel meg-megszakítva, a mi az egésznek mélabús hangúlatát csak még jobban fokozza és bánatos ábrán- dozásra indít. Mihelyt a mezei munka véget ér, és az őszutó beáll, elkövetkezik az esteli mulatságok (weczernyci) és összejövetelek ideje, melyek főkép az adventi hetekre ípylypiwka) esnek. A rokka és guzsaly úgy szólván a belépti jegy ez esti mulatságokra, melyekre azonban a fonogató asszonyokon és leányokon kivűl férfiak, kivált pedig legények is eljárogatnak. A fonóban mesélnek, dalolnak, találós meséket adnak föl és mindenféle vidám történeteket regélnek. Ez összejöveteleket rendesen valamely özvegy vagy jó szomszédasszony házában tartják, a világítóról és vacsoráról azonban a részvevőknek maguk- nak kell gondoskod niok. Ez esti mulatságok időszakára esik Szent Andrásnak, az eladó leányok védszentjének napja. E nap előestéjén a leányok összegyülekeznek, hogy jövendőjüket jósoltassák. E czélra egy kis lisztet vivén magukkal, apró vakar- csokat (balábuszky) sütnek belőle, azokat sorban fölrakják a szoba közepére helyezett asztalra, és azután egy kutyát bocsátanak be a szobába. A kinek a vakarcsát a kutya legelőször kapja el, az megy legelőször férjhez. A vízbe csöpögtetett olvasztott ólom szeszélyes alakzataiból is szokás ez este jósolni. A jövendőnek még sok másféle módon való jósoltatása után késő este térnek haza, és az úton keresztül sövénytől sövényhez, palánktól palánkhoz madza- gokat kötnek, azután egy búvóhelyről lesik, hogy ki botlik és gabalyodik beléjük, a miből szintén különféle következtetéseket vonnak a jövőre nézve. A Szent András este némely helyütt a falusi ifjúság őszszel szokásos esti mulatságainak a záradéka, melynek alkalmával a vendéglátó gazdasszony tiszteletére, kinek házában az összejöveteleket tartották, a részvevők nagyobb lakomát (koynásznia) csapnak. 53*