Seite - 423 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

423 A rutének a pogány korban a téli napfordúlat után ünnepelték a ragyogó napistenség újjászületését, és épen ennek szóltak hajdan a koladá- dalok. A természet lenyűgözött erőinek fölszabadúlását ünnepelték ez évszak- ban, örvendezvén a téli halálos dermedtségből föléledő fénynek és melegnek. Minthogy pedig később e pogány ünnepre esett a Megváltó születésének napja,, könnyen érthető, hogy a régi pogány dalok és szokások hogyan keveredtek mind több-több keresztény elemmel. Osi időkben, mint ez a Hustynii krónikából kitetszik, a világosság és meleg istenségének Koladd volt a neve. A karácsonyi, valamint az újévi dalok (szczedriivky) a rutén nép ama patriarchális életkorának állapotait ábrázolják, a mikor a még pusztán földmívelést és baromtenyésztést űző népesség a maga földi élet- körülményeit és egészen családi szervezetű kormányzatát az égiek körébe is átvitte. A koladá-énekek istenségei sorában a leggyakrabban és a legvilágo- sabban a következő alakok szerepelnek : a ház gazdája és a család atyja, a gazdasszony és egyúttal családanya, az ő kisasszony leányuk, és deli szép legény fiuk. A koladd- dalok legkedveltebb tárgya a háziúr gazdaságának, lábas jószágának, méhes kertjének és kalangyákkal teli földjeinek leírása. Némely, nyilván későbbi eredetű mythikus képekben pedig egész világosan tükröződik a rutén történelem fejedelmi korszakának állapota. Ezekben a hajdani pogány istenségek alakjai már egészen a történelmi korszak szelle- méhez alkalmazkodtak. De számos keresztény elem is hatolt be az ősi rutén mythologia keretébe, a mennyiben a pogány istenségek keresztény mezbe öltöztetve és keresztény nevek alatt szerepelnek. így elegyülnek a koladd - dalokban az ősi mythikus és a későbbi keresztény képzetek részben történelmi események emlékével. Húsvétkor a falusi leányok valamely szabad téren, rendesen a templom, vagy a czinterem előtt összegyülekeznek és ott, mint láttuk, különféle húsvéti játékokat játszanak, melléjök a hahilky vagy hajiwky nevezetű dalokat énekelvén, melyeket aligha nem azért hívnak így, mivel valamikor berkek- ben, ligetekben (haj) rendezték e játékokat. Ugyancsak húsvéttól kezdve szokásosak az úgy nevezett tavaszi dalok (weSniaiiky) kíséretében járó tavaszi játékok, melyekben pusztán leányok vesznek részt, míg a legények rendesen csak nézőkűl és hallgatókúl vannak jelen, legfőlebb egy-egy tréfás, vagy pajkos közbeszólással ingerkedvén a leányokkal, a kik ilyenkor nem maradnak adósok és szintén pajzán gúnyolódó dalokkal válaszolnak. A húsvéti és tavaszi játékok, valamint a velük járó dalok szintén mythikus alapszövetűek,